Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Portrék – Lágy fényben - JANDA MATILD: A bűn

V.

... Akkor éppen Az utcán járt a Bűn.

Cifra, hímzett köntösében Jóllakottan,

Meleg ruhában járkált ottan. Tüzes szeme volt éhes csupán. —

És úgy kutatott zsákmány után,

I logy undok teste beléremegett.- Sejtelmem sincs, miképen lehetett,

És nem tudom

Miért járt épen azon az úton, Melyen Margit hiába járt kenyérért,

Ahol munkát nem adnak semmi bérért,

És nem tudom, mért követte oly hűn Margitot a Bűn...

Keze tele volt párolgó kenyérrel, Zsebei tele fényes aranypénzzel - És mindent, mindent Margit felé nyújtott. Ám Margit, ó futott.

... Futott -sa téli nagy hidegben, Kisértő útján a hópalotáknak Égyre hallotta ajkán a kis húgának A mételyes szót! A szörnyűt! Nagyot:

„Éhes vagyok!”

És ő csak futott. Lopva, egymagába. Beléveszctt a piszkos emberárba.

S a Bűn utána...

És szólott hozzá puha, meleg hangon: „Szegény, fázékony, gyönge kis galambom, Lásd, ha nem volnék: elvesznél most éhen. No, ne menekülj... add a kezed szépen... Én elviszlek fűtött szobába,

Öltöztetlek meleg ruhába - Adok mindent, mindent tenéked...

Mert én a Bűn: szeretlek téged!”

S illatos, párás, meleg kenyeret Tartott kezében. S jó meleg ruhát.

549