Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
Panorámaképek - MOLNÁR LAJOS: Az erkölcsök, a közegészség és a prostitutió
A bejelentett prostituált azzal, hogy személyét pénzért bármikor és bármely férinak oda dobja, magát hatósági és orvosi ellenőrzés alá helyezi és mindezt a nyilvánosság tudtával teszi - erkölcsi öngyilkosságot követ el — és nem is támad fel többé. A társadalom a nő bukását nem felejti el s nem bocsátja meg soha. El, lézeng a világban, de becsülete elveszett, a vele való érintkezés undort gerjeszt, embertársai lenézik, megvetik őt és gyűlölet nélkül csak akkor gondolnak reája, ha az állati ösztön kielégítése ad alkalmat arra. Nőt érzékenyebben megsérteni nem lehet, mintha ilyen leány gyűjtő nevével illetik. A nyilvános prostituált nő magatartása, modora, viselkedése, megjelenése s öltözködése teljesen elüt a tisztességes nőétől, ugyannyira, hogy' nagyon kevés jártassággal kell valakinek bírnia, hogy a prostituált nőt rögtön fel ne ismerje. Vajon mi indíthatja a nőt arra, hogy magát a társadaromhói. kiszakítsa, hogy önkezével oltsa ki erkölcsi életét? A nyomor? ... Igen gyakran. A könnyelműség? Minden egyes esetben. A hajlam? Ha könnyelműséggel párosul. A nő ellentállási képessége a sorssal való küzdelemben kisebb, gyöngébb, mint a férfié. Hamarabb meghasonlik önmagával és gyorsabban adja fel a harcot, és menedékképen az erkölcstelenség lejtőjére lép -sa lejtőn azután rohamosan sülyed is. Azonban téves dolog lenne azt állítani, hogy a nő csak saját maga idézi elő romlását, mert a sors eltipró munkáját nagy mértékben és hathatósan mozdítja elő a - férfi. Tisztességtelenné, becstelenné nem a férfival való érintkezés teszi a nőt, hanem az, hogy ezen érintkezésért anyagi hasznot, díjazást vár és ér is el. — Igen, de ki szolgáltatja a nőnek azt a hasznot? A férfi. Azt az élvezetet, amit a nő nyújtani tud, erősebb mértékben, változatosabban igényli a férfi, s hogy ezt elérhesse, a csábításhoz folyamodik, s ekkor ellenállhatatlan sikerrel alkalmazza a pénzt. |... | Ha megvonatik a nőtől az az anyagi előny, amit jó erkölcsének feláldozásáért jutalmul kap, vagy' mondjuk még érthetőbben, ha a férfi a nőnek, mert ez magát neki átengedi, nem fizet, akkor a nő nem bocsátja magát a férfi rendelkezésére s ha mégis teszi, ennek legfeljebb a természet kívánta szükséglet vagy pedig a vonzalom lesz indító oka. Nem különös-e ilyen körülmények között, hogy mégis a férfi az, aki a nő erkölcsét kritika tárgyává teszi, s annak egyes botlásai, megtévelyedései fölött mihamar pálcát tör? 69
