Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)

Panorámaképek - 15100/VII. 1927. számú belügyminiszteri körrendelet. Tárgy: Közerkölcsiség védelméről - Büntetőjog és erkölcsrendészet. Útmutatás a katolikus erkölcsvédelemnek ellenőrzésére és biztosítására

szükség esetén mindkettővel élnie kell. A kettő egymást kiegészíti és egy­mást lehetőleg támogatja. Ez a népszerűén megírt füzet csak világi büntetőjogi és erkölcsrendé­szeti szabályokat sorol fel és azt a célt szolgálja, hogy a katolikus vallású és hasonló erkölcsi elveket valló közönség érthető, áttekintő tájékoztatást nyerjen a mindennapi életben lépten-nyomon előforduló azokkal a jelen­ségekkel szemben, amelyeket hatályos büntetőjogunk és erkölcsrendészeti szabályaink tilalmaznak. [...] Talán felesleges hangsúlyozni, hogy e füzetben felsorolt világi jogszabá­lyok erkölcsi elveken épültek fel. Ezek az erkölcsi elvek - különösen, ha azo­kat még vallásunk tanításának magasztos tételeivel is igyekszünk megtöl­teni - fokozott erőt adnak a törvénynek. Régi mondás az, hogy minden ember mögé nem jut zsandár, hogy vigyázzon cselekedetire. Ha azonban a közönség körében a büntetőjogszabályok és erkölcsrendészeti szabályok ismeretesek s azok erkölcsi tartalma világos: úgy minden magyar katolikus testvér könnyebben fogja a törvény útmutatását szem előtt tartani, a kibú­vásokat meggátolni, a vétkezőket figyelmeztetni, szükség esetén pedig a hatóság figyelmét a törvényszegésekre felhívni. [...] (Budapest, [1936. 5.] az Actio Catholica1 Országos Elnökségének megbízásából) 7 Az 1908-ban Budapesten alakult központi katolikus társadalmi szervezet, az Országos Katolikus Szövetség jogutódja, mely 1932. október 19-én alakult. Nevének jelentése: katolikus tevékenység (lat.). Feladatai között szerepelt, hogy megszervezze az éves katolikus nagygyűléseket, valamint hogy összefogja, irányítsa a katolikus egyesületeket. 1930 májusában - a Szent Imre-ünnepségek keretében - nőzarándoklatot indított Esztergomba. 1936-os ügyrendjük szerint: „Az országos elnökség a maga hatáskörét öt szakosztály tevékenységében gyakorolja. A szakosztályok a következők: I. Hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi, II. Kulturális, III. Szociális és karitatív, IV. Sajtó, V. Szervezési." A kiadvány az ez irányú és a kérdést érintő katolikus hitelvek 20. századi első két-három évtizedének összefoglalása, a 4. pontban tárgyalja „a nő nemi érintetlenségének és a faji élet tisztaságának oltalmára szolgáló büntetőjogi szabályokkal 60

Next

/
Thumbnails
Contents