Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)

CSÁSZTVAY TÜNDE: Sietős lesifotók

nagyobb számban fordult tehát meg itt, s egyre többen hitték s igyekeztek úgy érezni, hogy - legalábbis a felszínen - a nagyváros a kinyíló lehetőségek, az egyre szélesebb körű helytalálás- és helyfoglalás és az egyre nagyobb egyéni szabadság hazája.

Különösképpen vágyhatta ezt a felszabaduló és felszabadító érzést a társadalom egyik fele: a modernizáció kínálta lehetőségek által egyre inkább új társadalmi szerepeket kipróbáló, mindeddig - legalábbis bizonyos társadalmi körökben - a tisztelet, ám egyúttal azért leginkább az alárendeltség alanyai, a nők. A korábban hagyományos helyzetekben és szerepkörökben (a háztartás vezetőjeként, a nemzetért, a családért küzdő férfiak segítőjeként, múzsaként, feleségként, anyaként és a következő generációk fel- nevelőjeként vagy/és a mezőgazdaságban vagy a kereskedelemben, illetve a jobbágybirtokon munkálkodó gazdálkodóként) élő nők a polgárosodási folyamatban először azonban fogyasztóként, illetve fogyasztott árucikként kaptak mind hangsúlyosabb szerepet.

Az ipari tömegtermelés egyre nagyobb területe kifejezetten figyelni kezdte, figyelembe kezdte venni a női fogyasztókat és a speciális női és főleg a városi női igényeket (például a ruházkodással, a lakáskultúrával, a művelődéssel, a szórakozással és a szórakoztatással, az orvoslással kapcsolatos ágazatok). Az anyagi és a szellemi tömegtermékek célzott vásárlója, igénylője, használója — és célzott alanya, sőt előállítója is — mindinkább a városi nő lett: az urbanizációs folyamatok következtében már nemcsak a felső-, hanem a közép-, sőt - bizonyos termékek esetében - az alsóbb néposztály nőtagjai is mindinkább szerették volna egyre mohóbb és mind szélesebb körű igényeiket kiélni. S a nagyvárosi lét szülte igények, a mind fogyasztóibb magatartás pedig mind több pénzt követelt.

Az ipari termelés folyamatos növekedése és a történeti-politikai- gazdasági-technikai-szociológiai-ku It urál is-orvostani-szexuálpszichológiai- pszichikai változások nyomán a nők lassan egyre nagyobb számban és egyre több területen jelentkeztek (vagy voltak kénytelenek/kényszerültek jelentkezni), hogy részt vegyenek a társadalom valamiféle alakításában, s hogy mind több társadalmi helyszínre benyomulva (később esetleg okku- pálva őket) az eddigitől eltérő női szerepekben is keresni és megtalálni kezdték a helyüket.

Kétségtelen azonban, hogy a 19. század utolsó harmadában a női terület- szerzés - külsőségeiben - bármilyen látványosnak látszik is, még nagyrészt csak látszólagos. Mert az új tereken alapvetően csak még mint célzott fogyasztók jelentek meg, akik a privát terüket (lakásukat, otthonukat) elhagyva egyre több nagyvárosi helyszínt ismertek meg, kezdtek birtokba venni és - társadalmi osztályonként eltérő mértékben ugyan, de - mind több

35