Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Érzelem, élet és -mód a családban - V. László Zsófia: Aszód, Szeged, Genf. Egy középosztálybeli magyar lány neveltetésének állomásai
23-at pedig mások küldtek.6 A Grund Alexával folytatott levelezésen kívül azonban csak szórványosan maradtak meg ezek a küldemények. Tartalmukról leginkább az anyának írt - akár idézeteket is tartalmazó - beszámolókból van tudomásunk. A sűrű levelezésen kívül Budapest Főváros Levéltára őrzi Kuzma Margit naplóját is, amelyet 1904. szeptember 20-án kezdett vezetni és olykor hónapok-évek kihagyásával 1915-ig folytatott.7 * Tulajdonképpen az írásoknak csak kisebb része született az események egykorú lejegyzésével, többnyire inkább az eltelt időszak összefoglalóját adta. így az első két alkalommal a legkorábbi gyermekkori emlékektől kezdve írta le életét a napló megkezdéséig. A folyamatos levélírás Genfben elvette az időt a naplótól, és valamilyen szinten ellátta annak funkcióját is. Margit számára az édesanyjához fűződő bizalmas viszony és a barátnőkkel való kapcsolattartás lehetővé tette, hogy a napi eseményeken túl félelmeiről, örömeiről és bánatairól is beszámoljon. Mint a napló végén megjegyezte, a kötet szerepe is inkább ez volt számára, nem pedig az események megörökítése: „És most kis könyvem Isten Veled, 10 évig voltál hűséges kis barátom hová gondolataimat és érzéseimet jegyeztem inkább, mint eseményeimet. Érezni mindig tudok és fo6 Uo., Kuzma Margit levele Grund Alexának, 1904. újév,; uő., 1904. december 2.; uő., 1905. március 25. ? BFL XIII.26 Kuzma Margit naplója 1904-1915. (A továbbiakban: BFL XIII.26 Napló.) A naplót az utolsó bejegyzés után is alakította. Erre utal a kötet elejére beragasztott rajz, amely nagyobbik fiának, Lehotkay Lajosnak egy 1923-ban készült munkája gok, s illusioim talán lesznek is, hogy ezt a csúnya világot rózsaszín szemüvegen ke- resztül nézem én.” A személyes bejegyzések mellett versidézetek, hajtincsek, fényképek, rajzok egészítik ki az érzelemgazdag emlékezések sorát. A kötet végén található családfa, a családtagok halálának, barátnők, iskolatársak esküvőjének dátuma, férjük és gyermekeik nevének felsorolása viszont mégiscsak a kötet emlékállító és praktikus emlékeztető jellegére utal.9 Nyelvismeret és nyelvhasználat Bár a szűkebb család nyelve a magyar volt, a többségében horvát- és németajkú vidéken Margit korán megismerkedett az idegen nyelvekkel. Az elemi iskolában horvátul kezdte meg tanulmányait. 1900 nyarán egy bizonyos Takács bácsi tanította ugyan magyarul, de Margit ekkor még nem tudta értékelni erőfeszítéseit és - saját bevallása szerint - túl szófogadatlan volt, ezért nem értek el nagy eredményt.10 Később azonban problémát okozott számára, hogy a magyar nyelvtant csak 12 évesen kezdte el iskolában tanulni: 1903 októberében levélben kérte apját, hogy írjon neki egy szabályt a „mint” és a „mind” szók használatáról, mert azt ő soha nem tanulta, majd jó di„Pisti öcsém” címmel. 8 Uo., 1915. évi bejegyzés. 9 Bár a naplószerep csak részleges, a továbbiakban én ezt a kifejezést fogom használni. Maga Kuzma Margit csak kis könyvemnek („mon petit livre") nevezte Írását. 10 BFL XIII.26 Napló 1904. szeptember 20. 83
