Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Testközelben - Papp Barbara: Frontszolgálat, távszerelem (Egy tizenéves lány második világháborús levelezése)

va). Az iskolában történtek közül tulajdon­képpen csakis a hittanórákról emlékezett meg viszonylagos részletességgel. Nem mintha hitbéli vagy morális problémák kü­lönösebben foglalkoztatták volna, hanem ott találkozhatott Pállal, akkori ideáljával, lévén a református hittanórák koedukáltak voltak a katolikus többségű közegben. így a hittanórák és a református istentiszteleti és önképzőköri alkalmak a reménybeli ta­lálkozások jelképévé váltak a lány számára („úgy spórolt”32 ezekre a napokra, és sze­rencsétlennek érezte magát, ha nem futot­tak össze). S azokon nem elégedett meg a csöndes álmodozással sem: a lelki épülést szolgáló foglalkozásokon gyakran merültek el egymás tekintetében, és természetesen beszélgetésre is alkalom nyílott olykor, mely Klárának mindig nagy élményt jelen­tett — különösen, ha gyűlölt riválisa is látta bizalmas kettesüket. Klárának ismét - mint Laci esetében is - fékeznie kellett vá­gyakozását, és néha tudatosan visszafognia magát, nehogy Pál rossz véleménnyel le­gyen róla. Azonban mégsem elégedett meg a fiatalember diktálta tempóval, és megje­gyezte, hogy kénytelen ő kezdeményezni, mivel az illető ehhez túlságosan „mulya”.33 A napló bejegyzései alapján úgy tűnik, a 14 éves polgárista gondolatainak jelentős része a fiú körül forgott, s csaknem minden napját abból a szempontból vette számba, hogy sikerült-e összefutnia Pállal, és ho­gyan zaj lottak le a találkozóik. Emellett ba­rátnői társasága bírt még kiemelt fontos­sággal számára, ám egyikőjüket sem emlí­tette különösebb érzelmi hangsúllyal vagy 32 Uo., 1941, január 5. 33 Uo., 1941. március 4. a lányoktól kapott levelekre emlékeztető kizárólagosság-igénnyel; mindenesetre lel­kendezve számolt be hetük kis kirándulá­sáról, vagy éppenséggel örömmel nyugtáz­ta, hogy Éva barátnője is úgy látta, sikert aratott Pál előtt. Nem mellékes körül­mény, s a korabeli kamaszlányok színes interszexuális érdeklődésére utal, hogy Pál mellett ugyanakkor másoknak is jutott hely Klára szívében, hiszen a naplóban eb­ben az időszakban szó esik Feriről, Gyulá­ról, Péterről is, s valamennyien elsősorban férfiként és nem barátként említtetnek. Péterről például azt jegyezte fel a bakfis, hogy a fiú javasolta neki: hordja kibontva a haját, mert úgy jobban áll. „Magába akar bolondítani” - kommentálta az esetet Klá­ra,34 ami azt sejteti, hogy ő jóval többet lá­tott egy kapcsolatban, többre értékelte női, csábító erejét, mint amilyen a valóság­ban lehetett. Gyuláról szintén megemlí­tette, hogy bizonyára vonzódik hozzá, és udvarolgatna neki, ám őt nem érdekli. En­nek ellenére külön bejegyzést érdemelt, amikor az ifjú jobban megnézte őt, vagy ép­pen egy bálban táncoltak egymással. „Saj­nálom szegényt, hogyha véletlenül belém bolondítottám. De nem tehetek róla” - összegezte érzéseit a kis csábító,35 bár fel­tehetően ezt a sajnálkozást nem kell túl­zottan komolyan vennünk, hiszen ha annyira közömbös lett volna Gyula iránt, és nem hízelgett volna neki annak érdeklődé­se, valószínűleg meg sem említette volna találkozásaikat. Feri szintén komoly szán­dékú udvarlóként bukkan elénk, legalábbis Klára szerint a szülei szerették volna, ha ő 34 Uo., 1941. február 16. 35 Uo., 1941. január 5. 32

Next

/
Thumbnails
Contents