Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Szabály és hatás - Koltai Gábor: Az ószeres pártcsoport tündöklése és bukása
munkás elemek rovására.”30 A jelentés a továbbiakban az egyszerű - azaz sem fizetett, sem társadalmi funkciót be nem töltő - párttagokat vizsgáló 4-es számú bizottságok munkája kapcsán megállapítja: „Legfőbb szempontunk a Párt szociális összetételének a megjavítása.” Magyarán, a pártvezetés szándéka az üzemi párttagság, vagyis a munkásság részarányának a munkáspárton belüli növelése volt. A kissé eufemisztikus mondat súlyosabb értelmet nyer, ha összevetjük két 1949 elején keletkezett szöveggel. Az első feljegyzés a Villányi-féle jelentés után készült 1949. január 19-én, amelyben arról értekezik a VIII. kerületi titkár,31 hogy a 25 százalékos kerületi kizárási arányt az ellenőrzések után 21 százalékra csökkentették. Ezt úgy érték el, hogy a munkásszármazásúnak minősítetteket újra felülvizsgálták. Feltűnően sok kizárás maradt azonban egyes körzetekben, illetve az ószeres és a zsibárus pártcsoportnál. A titkár szerint „kétségtelen, hogy a zsibárusok és ószeresek közül a döntő többséget kizártuk eddig. Lehet, hogy ez nem helyes, lehet, hogy egyik-másik esetben hibát követtünk el, de alapjában véve egy olyan réteget zártunk ki, amely a mi Pártunkban véleményünk szerint nem való (kiemelés tőlem -K. G.).” A feljegyzés tanúsága szerint ekkor születik meg az elhatározás, hogy megszüntetik e két alapszervezetet, és az ide tartozókat a tömeg30 BFL XXXV.103.b 34. őe. Jelentés a Vili. kerületi MDP-szervezet december havi munkájáról, 1949. január 7. 31 Az iraton nincs aláírás, így nem beazonosítható, hogy Villányi első titkár vagy Suhajda titkár írta-e alá. 32 BFL XXXV.103.b 43. őe. Jelentés a Nagybudapesti szervezetekbe, azaz az ószeres és a zsibárus 32 ipartestületekbe irányítják át. A másik jelentés a fenti két szöveg keletkezése után megindított központi vizsgálatra utal, ugyanis a Nagybudapesti PB-hez is eljutott a VIII. kerületi túlzott kizárások híre. A keltezetlen, de valószínűsíthetően 1949. január végi feljegyzés szerint a 3-as és a 4-es számú felülvizsgálat során a zsibárusoknak több mint 90 százalékát, az ószereseknek pedig 80 százalékát zárták ki a pártból. A feljegyzés ismeretlen írója szerint: „a kerület és a zsibárus alapszerv között feszült a viszony, mert a kerület azelőtt igen sokat dicsérte a pártszervezet munkáját és most, hogy 30 tagjuk sem maradt a 400-ból - nem tudják a dolgot felfogni.” Az ószereseknél egy árnyalatnyival kisebb volt a kizárások aránya, aminek okát a jelentés készítője abban látta, hogy „ezek szegényebbek”. Az iratot láttamozó Mező Imre33 szerint ugyanakkor „megengedhetetlen túlzás történt”, ezért új eljárást kell lefolytatni mindkét pártcsoportnál.34 Az ószeres pártcsoport felülvizsgálatával foglalkozó iratokban sokszor történik utalás a kereskedők zsidó származására. A „cionizmus” és a kivándorlás említése mellett például Villányi Ferenc kerületi első titkár - már idézett - 1949. január 7-ei jelentésében kitér arra is, hogy a kerületben sok a zsidó kispolgár és kereskedő, akik közül sokan „mert ’mi zsidók’ fogják fel kizárásuSzervezési Osztálynak, 1949. január 19. 33 Mező Imre ekkor az MDP Nagybudapesti Bizottság legfontosabb testületének, a Titkárságnak volt a tagja. Koltai: I. m„ 15. old. 34 BFL XXXV.103,b 399/5. őe. Feljegyzés a Vili. kerületi zsibárus szervezetnél történt felülvizsgálatról. Dátum nélkül. 298
