Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Szabály és hatás - Szécsényi Mihály: Egy önfejű kalauz az ellenőrzés rendszerében
cán, lakóhelyének környékén. Egy másik vitás ügyben pedig Moskovics Mózes felesége azért tudta rábeszélni a hamis tanúzásra Sramko Gyulát, mert a segítőkész utas csak néhány percnyi séta távolságra lakott tőlük, a Lajos utca 25. szám alatt. A viták és konfliktusok ellenére munkahelyét nemcsak megtartania, megvédenie sikerült, de előnyeit is kihasználhatta. Sőt, az időnként zavarosnak tűnő munkahelyi viszonyok ellenére sikerült olyan támogatót szereznie, akinek a segítségével előléptették. A Budapestre már felnőtt férfiként bevándorló Moskovics Mózes úgy tűnik, nemcsak munkahelyi konfliktusait oldotta meg, hanem éppen ezek megoldása az egyik bizonyítéka annak, hogy sikeresen beilleszkedett a számára idegen városi környezetbe. Kalauzunk ugyanakkor saját történetének olyan szereplője volt, akinek személyes törekvései, érdekei és álláspontja közvetlenül nem jelentek meg sem az általa, sem a róla leírtakban. A vele történtek mégis személyes történelemmé állnak össze, és rávilágítanak azokra a lényeges mozzanatokra, körülményekre, amelyek lehetővé tették viszonylag sikeres érvényesülését, önmegvalósítását, társadalmi mobilitását. Állításainkkal összhangban fontos kérdésnek tűnik, hogyan sikerülhetett mindez. Magányos hős volt-e a nagyvárosi környezetben, egyedül küzdött-e munkahelyén Moskovics Mózes? Kalauzunk személyzeti anyagai, keletkezésük helyének és okainak megfelelően, alig tartalmaznak családjára, barátaira, tehát szűkebben vett környezetére vonatko50 Granovetter, Mark: A gyenge kötések ereje. In: Társadalmak rejtett hálózata. Szerk.: Angelusz Róbert zó adatokat, pedig bizonyára megtalálhatók lennének ott, ha szerepet játszottak volna munkahelyi érvényesülésében, pozíciójának megszerzésében vagy megőrzésében. A munkahelyi problémákról szóló jelentések ezzel szemben a kalauznak azokra a kapcsolataira utalnak és nem utolsó sorban megvilágítják azok jellegét is, amelyek munkahelyén a legnehezebb helyzetekben segítségére voltak. Ezen szereplők közé sorolhatjuk azt a fakereskedőt, akinek nem adott jegyet kalauzunk, és akit lakásáig követett az ellenőr, hogy kifaggassa. Ide tartozik az az utas, aki hamisan tanúskodott levelében a kalauz mellett, de az a munkás is, aki miután rossz jegyet kapott, az ellenőr előtt letagadta, s végül Guyon Edgár gróf is, aki ajánlóleveleket írt részére. Ezek az emberek nem voltak Moskovics Mózes barátai, őket elsősorban kalauzként látásból, mint utasokat, vagy árusként mint vásárlókat ismerhette meg. Találkozásaik során néhányszor beszélgethetett velük, netán rendszeresen üdvözölhették egymást Óbuda és Budapest utcáin. Pontosan az ilyen kapcsolatokról szól a gyenge kötések elmélete. Mark Granovetter véleménye szerint a közeli barátok lehetséges társadalmi összefonódását „erős kötéseknek”, míg ismerőseik, általában véve az ismerősök hasonló kapcsolatait, „gyenge kötéseknek” tekinthetjük.50 Egyes esetekben ezek az ismerősök hidat képeznek egymás számára, a társadalmi struktúrában található, általuk jól ismert két baráti csoport között. A „gyenge kötések” komplex társadalmi szerepkészlethez vezetnek, és Tardos Róbert. Magyar Közvéleménykutató Intézet, Budapest, 1991.371. old. 287
