Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Szabály és hatás - Szécsényi Mihály: Egy önfejű kalauz az ellenőrzés rendszerében
különleges lehetőségeket biztosíthatnak az egyéni mobilitás számára és „igen messze lévén attól, hogy az elidegenedést eredményezzék (...) alapvető szerepet játszanak az egyéneknek a modern társadalomba való beilleszkedése szempontjából.”51 Grano- vetter a gyenge kötések jelentőségét elsősorban a munkahelyszerzésben látja, egy magasabb társadalmi státuszú egyénhez történő kötődés alapján. A társadalmi hálózatokkal kapcsolatos ismereteink az 1970-es, 80-as évek óta sokat változtak, átalakultak, mégis úgy látjuk, hogy ebben az esetben a „gyenge kötések” elméletének segítségével írhatóak le és értelmezhetők legpontosabban a történtek.52 Moskovics Mózes kalauzként folyamatosan utasokkal érintkezett, beszélgetett, és közülük szerezhetett-szerzett ismerősöket, nem beszélve piaci ismeretségeiről, ami az átlagosnál komplexebb szerepkészlet kialakulását és meglétét feltételezi. A kalauz és a villamos közönsége között sajátos partneri viszony alakult ki. Az utasok megbízhatónak és kiismerhetőnek tekintették a kalauzt, többek között azért, mert rendszeresen az Óbuda - Margithíd budai hídfő vonalon, illetve azok városszerte kanyargó folytatásain dolgozott. A villamoson betöltött pozíciója, különleges helyzete miatt sokan ismerhették, tekinthették ismerősüknek, olyan emberek is, akiket adott esetben a kalauz meg sem ismert. Ezt a bizalmi, ismerősi viszonyt tovább erősítette, hogy Óbudára költözött, ezért számosán akadhattak, akiket nem csupán a villamosról ismert, de az utcákról, a terekről és az óbudai sí Uo., 373. old. piacról is, a Vásárcsarnokból stb. Az így létrejött laza kapcsolati hálót olykor meglepő ismeretségekkel gyarapította. Ez a hálózat nem tekinthető zárt rendszernek, sőt tagjainak többsége nyilvánvalóan nem ismerte, nem is látta egymást. Amikor Moskovics Mózes 19 éves korában Budapestre érkezett, életútja, pályafutása már létező kapcsolatai mentén alakú lt, ezekre támaszkodhatott, ezek segítették. Ezek elsősorban a zsidó közösséghez fűződő szálakat jelenthették, bizonyára rokonok vagy a biharnagybajomi család barátai voltak azok, akikre ő és családja számíthatott. Ezt bizonyítja többek között első fővárosi lakóhelye a Dob utcában, majd végleges lakóhelyének kiválasztása Óbudán. Ezektől a kapcsolatoktól jól elkülöníthetőek azok a későbbi ismeretségei, amelyek munkájához, konfliktusaihoz, lakóhelyének tágabb környezetéhez kötődnek. Ezek alapján megítélve kapcsolatai részben munkahelye és munkája által meghatározott társadalmi státuszának, részben a tömegközlekedést elsősorban megfizetni képes középosztályhoz tartozó közönség összetételének feleltek meg. Munkahelyén előléptetését egyértelműen egy nála sokkal magasabb társadalmi státuszú egyén ismeretségének és segítségének köszönhette. Ráadásul Guyon Edgár gróf az Óbudától igen messze eső Pestszenterzsé- beten rendelkezett birtokkal és lakással. Munkahelyi ügyeiben és vitáiban egyértelműen a „gyenge kötések” közé besorolható ismeretségi köre segítette a kalauzt. Ezt az ismeretségi kört nem csupán foglalsz Barabási Albert-László: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Helikon, Budapest, 2008. 49. old. 288
