Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Szabály és hatás - Szécsényi Mihály: Egy önfejű kalauz az ellenőrzés rendszerében
tásával kezdődött, melynek stílusa és tartalma megfelel a többi hasonló, állásra pályázó által írt levélnek. A kérelmező kényszerhelyzetben volt, és érzékelhetően minden formai követelménynek szeretett volna megfelelni, ezért valakivel megíratta a kérvényét, amelyben mindent megígért, hogy hozzájuthasson az óhajtott munkához. A beadvány így szól: „Nagytekintetű Igazgatóság! A legnagyobb tisztelettel alulírott esedezem a nagytekintetű Igazgatóság magas színe előtt, miszerint engem a közúti vaspályához kocsivezetőnek alkalmazni kegyeskedjék. Biharnagybajomi születésű 21 éves, nőtlen izr. vallású vagyok és két évig a folyó hó 1-én feloszlott társas-kocsi magánvállalatnál voltam, mint kocsivezető alkalmazva, mely idő alatt magamat úgy rendőri, mint egyéb tekintetben kifogástalanul viseltem, soha büntetve nem voltam és jelenleg sem állok bűnvádi kereset alatt. Miután tehát jelenleg állomás nélkül vagyok és forró vágyam volna, ha a nagytekintetű Igazgatóság nagyra becsült pártfogását megnyerve a közúti vaspályánál kocsivezető lehetnék, és miután, mint írni, olvasni tudó, a magyar és német nyelvet bíró ifjú elég edzetnek is érzem magam, hogy az általam alázattal kért állást betöltsem, újból tiszteletteljesen esedezem, miszerint engem kocsivezetőnek felvenni kegyeskedjenek. Pontos és lelkiismeretes szolgálatot ígérve vagyok Budapesten a nagytekintetű Igazgatóság alázatos szolgája Moskovics Mózes”14 h BFL XI.1511 .k Moskovics Mózes személyzeti dossziéja. Kérvénye, 1900 júniusa. A kérvény benyújtását követően az ambiciózus fiatalembert, aki a VII. kerület Dob utca 69-ben, a földszint 14-es számú lakásban lakott, a kérvényére ráírt megjegyzés alapján először orvosilag megvizs- gálandónak nyilvánították, majd 1895. július 18-án alkalmasnak ítélték a kalauzi pályára. Az ígéretesnek induló pályafutás első periódusa mégis viszonylag rövid ideig tartott, mert kalauzunk az első egy-másfél év után különböző fegyelmezetlenségeket követett el munkája során. Ezek közé tartozott a késés, a hanyag jegy- és menetlevél-kezelés, valamint hűtlen jegykezelés, melyek folytán a fiatal kalauzt 1897. augusztus 30-án elbocsátották állásából.15 A hűtlen jegykezeiés bizonyult a legsúlyosabb vétségnek, hiszen ez azt jelentette, hogy saját hasznára dolgozott a jegyárusítás manipulálásával. Ajegyek eladása, kezelése mai szemmel nézve bonyolultnak tűnhet. A legfontosabb jegytípusok a menetjegy és a szakaszjegy voltak. A menetjegy egy vonalra, azaz „viszonylatra” volt érvényes végállomástól végállomásig, és 20 fillérbe került. A szakaszjegy egy vonal meghatározott rövidebb szakaszaira volt érvényes, ezért csak 12 fillérbe került, de ha a szakaszhatárokat átlépte valaki, ismét fizetnie kellett. A menetjegyeken, hogy ne használjanak túl sok fajtát, több vonalat, azaz viszonylatot is feltüntettek, míg a szakaszjegyeken egy vonal valamennyi szakaszát jelezték. Ezek a jegyek ugyanakkor gyermekjegyként is funkcionáltak és léteztek kedvezményes jegyek is. A jegyeket úgy nyomtatták, hogy lyu15 üo., Belső oldal, büntetések rovat. 267
