Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Bojti Ferenc: Találkozás egy (másik) fiatalemberrel
nyelvek írásbeliségének kialakításához, amiben főszerepet kell biztosítani a kialakulóban lévő cigány identitású értelmiségnek (Choli Daróczi Józseffel volt többek között kapcsolatunk). Az oktatás terén a szegregált telepi iskolák létesítését pártoltuk, ahol a románi/beás nyelven beszélő, (reményeink szerint idővel egyre inkább cigány identitású) elhivatott tanítók, tanárok nem csak cigány nyelvet és népismeretet oktatnának a szokásos tárgyak mellett, nem csak a gyerekeket szoktatnák rendszeres tisztálkodásra, rendszeres étkezésre, egyáltalán: rendszerességre, de amely a szülőkön keresztül az egész helyi cigány közösség kulturális és társadalmi központja lehetne könyvtárral, kulturális rendezvényekkel, tanfolyamokkal, szakkörökkel, jogi és életmódbeli tanácsadással stb.19 Az 1969-es év az ELTE Bölcsészkarán a Kari Gyűlés kapcsán kibontakozó hallgatói mozgalom jegyében telt. Tudomásom szerint az 1968 körül világszerte - Párizstól San Franciscóig, Nyugat-Berlintől Milánóig, Varsótól Belgrádig - lezajlott diákmozgalmak között ez volt az egyetlen Magyar- országon végbement említésre méltó esemény. Erről Dénes Iván Zoltán már em- ?0 lített dolgozatában így ír. „ 1969. március 25-én a budapesti bölcsészkar filozófus KISZ-alapszervezete nem volt hajlandó elfogadni felettes szervének, a kari VB-nek - az a/apszervezet feloszlatásának kilátásba helyezésével nyomatékosított - utasítását, 19 „Fiatalok beszélnek a munkájukról. A cigányság helyzetével foglalkozó munkacsoport" Aláírás: „Az ELTE bölcsészeti karán működő Románoktató munkacsoport tagjai" Népszabadság, 1969. november 26.7. old. Nem tudom, akkori hogy zárja ki tagjai köziiía maoista államellenes összeesküvésben részt vett három tagját [Gáti Tibort, Révai Gábort és Vízi Eduárdot]. Ehelyett a maoistákkal korántsem rokonszenvező többségű kari VB ellen fordult, és Kari Gyűlés létrehozását kezdeményezte, mint intézményes biztosítékot a végrehajtó hatalom önkényével szemben, hogy ezentúl senki se utasíthasson senkit kénye-kedve szerint. [...] Április 29-én a kari KISZ-küldöttértekezlet a filozófus alapszervezet és az Eötvös Kollégium diákjainak képviselői összefogása eredményeként új VB-t választott, amelynek programjában a Kari Gyűlés létrehozása és folyamatos működése középponti célkitűzés volt. Hatalmas, 1956 óta bizonyosan nem tapasztalt spontán energiák szabadultak fel és kavarták fel az unalmas, tekintélyelvű, konzervatív pártállami intézmény egyhangú és szervilis diákéletét: tacepaók, stenci/ezett Kari Híradó, pezsgő viták, konstruktív javaslatok, pozitív kezdeményezések. Azzal kapcsolatban, hogy miként működjön az egyetemi politikai ifjúsági szervezet, [...]milyen legyen az egyetem szervezete [...], milyen ösztöndíjrendszert válasszanak, és mi módon lenne érdemes megújítani az egyetemi oktatást. A diákok arra készültek, hogy alkotmányozó diáktestületet hozzanak létre, amely mindezt megvitatja és a vitatott kérdésekben állást is foglal"1'' és - teszem hozzá - a döntéshozatalban is megkerülhetetlenül részt vesz. A küldöttértekezlet, amelyen a cigánykutató csoport képviseletében vettem részt, 14 órán át tartó és indulatoktól sem mentes vita után másnap hajnalban úgy elképzeléseink ma mennyire volnának vállalhatók, mert azóta nem foglalkoztam intenziven a témával. 20 Lásd az 5. sz. jegyzetet. 21 I. m. 19-20. old. 241
