Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

A közélet mint magánélmény - Bojti Ferenc: Találkozás egy (másik) fiatalemberrel

végződött, hogy a kari VB hivatalos jelöltjei nem kerültek be még a Kari Bizottságba sem, s egy teljesen új, reformer kari VB-t választottunk. A Kari Bizottságnak én is tagja lettem. Az ezt követő szűk fél év egyetemi éveim legboldogabb időszaka volt. A Dénes Iván Zoltán által leírt pezs­gésben aktívan ugyan nem vettem részt, tehát nem írtam cikkeket a Kari Híradóba. vagy valamelyik faliújságra, ám lelkes olva­sója voltam mások írásainak, támogattam és elleneztem, felháborodtam és azonosul­tam, szóval elememben voltam. Október 11-ét, a Kari Gyűlést megelőző hetekben érezhető volt a feszültség növe­kedése a diákok és a hivatalosság között. A fővárosi KJSZ-bizottság a nyáron megvonta az összehívandó Kari Gyűlés döntési jog­körét, és egyszerű tanácskozó testületté fokozta le. A beszűkült mozgástér ellenére mégis nagy ambícióval készültünk az ese­ményre. A mintegy 300 küldött megtöltöt­te az Egyetemi Színpad nézőterét. A sok hozzászóló miatt időkorlátot szabtunk a felszólalásoknak, de a kívülről jött vendé­gekre (a pártbizottság, az egyetemi vezető­ség képviselőire) ez nem vonatkozott; hosszadalmas és unalmas fejtegetéseikkel elvették az időt az érdemi felszólalások elől. Nyilvánvalóan obstrukciós taktikát követtek. Délután 14 órakor a levezető el­nök, Székely György dékán kurtán-furcsán, meglehetősen arrogáns stílusban berekesz­tette a Kari Gyűlést, és kijelentette, hogy nem lesz folytatás. A kari bizottság tagjait két nappal ké­sőbb rendkívüli kibővített ülésre hívták össze, ahol közölték velünk, hogy a KlSZ-bizottságot átmenetileg közvetlen pártirányítás alá helyezik, mivel az elmúlt hónapokban olyan ellenforradalmi jellegű folyamat bontakozott ki a karon, amit leg­inkább a tavalyi csehszlovákiai események­hez lehet hasonlítani. A főkolomposoknak tekintett Könczöl Csaba és a filozófus alap­szerv titkára Kovács András ellen rendőri eljárás indult. Ilyen előzmények után került sor 1970 no­vemberétől 1971 februárjáig tartó francia- országi tanulmányutamra. A Naplót lehetőleg szöveghűen igyekez­tem lemásolni, csak a legkirívóbb helyes­írási hibákat, tévesztéseket, a központozás értelemzavaró hiányát stb. pótoltam. A franciául nem tudók számára a francia nyel­vű bejegyzések fordítását szögletes zárójel­ben, a szövegtörzsben adtam meg. Hason­lóan jártam el a rövidítések kiegészítésé­nél, rövidebb értelmező betoldások esetén Minden eredeti szöveg dőlt betűvel, a be­toldások, kiegészítések antikvával íródtak. Előfordul, hogy egyes jelszavak ritmikáját kellett jelölni. Az eredeti Naplóban ezt kottafej nélküli hangjegyekkel - negyed- és nyolcadkottákkal - írtam le, a számító­gépemen azonban ezt nem tudtam megol­dani, ezért helyette a tá-tá, ti-ti tá stb. jelöléssel próbálkoztam. A napló első lapjai a megérkezés viszontag­ságai, a barátokkal való találkozás mellett a Nyugat-Európában még soha nem járt ke­let-európai fiatalember első impresszióit rögzítik. Villanásszerű képek, rövid, anek- dotikus jelenetek, furcsaságok, párizsi anzix. 242

Next

/
Thumbnails
Contents