Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Bojti Ferenc: Találkozás egy (másik) fiatalemberrel
zetté lett KISZ formalizmusában, a Marxot, Lenint zsolozsmázó pártvezetés ideológiai kiüresedésében, provincializmusában. Bambino, Frédy, a nagy „öregek” figyelemre méltó marxista műveltséggel rendelkeztek, és ennek birtokában kedvenc témájuk volt összevetni a párt aktuális politikáját magyarázó hivatalos ideológusok megnyilvánulásait a klasszikusok „kristály- tiszta” eszméivel, amely összehasonlításból az előbbiek sohasem jöttek ki túl jól. Mi többiek pedig mindebből megfelelő indíttatást kaptunk az eredeti marxista irodalom — vagyis az akkoriban népszerűsített, és persze tendenciózusan válogatott és rövidített tematikus szemelvénygyűjtemények helyett a valódi Marx, Engels és Lenin művek - tanulmányozásához. 1964—65-től marxista kör működött a gimnáziumunkban, az iskolai KlSZ-szervezet- től függetlenül. Hol valamelyikünk lakásán, hol törzshelyünkön, az Abbázia kávéházban számoltunk be egymásnak legfrissebb olvasmányainkról, a legújabb politikai pletykákról, de emlékszem, hetekig József Attila Eszmélet című versének értelmezése volt a téma. Feladatokat is adtunk egymásnak: a kezdőknek a Kommunista kiáltványt kellett elolvasni, a haladók kötele6 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 3.1.9. V-149892 „Ladányi Mihály" 64-66. old., Pór György tanúkihallgatási jkv. 1965. augusztus 4. A tanúkihallgatás során Pór elmondja, hogy „Baráti körömben többen foglalkoztunk a marxizmussal behatóan, és általam kidolgozott tematika alapján havonta egy alkalommal megbeszélést tartottunk. 1965. április 17-18-19-én a Pilisben voltunk, ahol Vészi Béla brosúrájából (az össznépi államról szól) néhány általam fontosnak tartott részletet bírálat alá vettem s kifejtettem, hogy a proletárdiktatúra időszakában az össznépi állam nem ző olvasmánya az Állam és forradalom volt, de sorra kerültek a Bér, ár, haszon, a Bérmunka és tőke, A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig, az Osztályharcok Franciaországban és hasonló brosúrák. Mai fejjel úgy értelmezem akkori magatartásunkat, hogy zsigereinkben éreztük a rendszer álságos, alapjaiban hazug mivoltát, és ez ellen lázadva kerestünk magunknak ideológiai fogódzót a marxizmus-leninizmus klasszikus műveiben, ahogyan a középkori eretnekek a Bibliában kerestek és találtak érveket az egyház elleni lázadásukhoz. Időközben Pór Gyuri egyetemre került, de továbbra is szoros kapcsolatban maradt velünk6. Tudtunk az általa irányított egyetemi Vietnami Szolidaritási Bizottságról, rendszeresen részt vettünk rendezvényeiken. Ott voltunk a Ladányi Mihállyal tartott író-olvasótalálkozókon7 1964 októberében az írók Könyvesboltjában, 1965 márciusában az Egyetemi Klubban. Csápoltunk a Gerilla együttes és a Monszun együttes fellépésein. Emeltük, vittük a vasakat a vietnami szolidaritási vasárnapokon, amelyeken a keresetünket a szolidaritási alapra utaltattuk át8. 1966. május elsejére külön készültünk. Saját jelszavakkal, magunk festette transzidőszerú, mert a proletárdiktatúrára még szükség van. " Ugyanitt (72-74. old.) Bencze Sándor tanúvallomásában név szerint is felsorolja a marxista körben résztvevő egyetemistákat. Nyilvánvaló, hogy Pórék szervezetépítési stratégiájában kitüntetett szerepet játszottak a marxista körök, így a mi gimnáziumi csoportunk az egyetemi kör „kistestvére" lehetett. / ÁBTL 23.1.9. V-149892 „Ladányi Mihály" 42—47. old. s Tanulságos a Haraszti Miklós által még Guevara halála (1967. október) előtt írt Vietnami vasárnapok 235
