Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Máté Imre–Sipos András: Máté Imre önéletrajzi feljegyzéseiből
terén is. Reális természetem itt alaposan kibontakozhatott. A főosztálynak három ügyosztálya volt. Ezeknek főnökei Eberling Ede dr. miniszteri tanácsos, Balázsovits Dezső miniszteri tanácsos és Blaschka Lajos miniszteri osztálytanácsos.6 Az egyes osztályokba beosztott referensek szimpatikus, előkelő modorú, jórészt nemesi osztályból származó, tipikusan miniszteriális emberek voltak. Mindnyájukkal szemben igyekeztem nagy előzékenységet tanúsítani és velük a baráti, valamint hivatali kapcsolatot meleg szálakkal kiépíteni. Aránylag sikerült is. Ami nekem az első pillanatban feltűnt, hogy jóformán alig akadt olyan tagja az osztálynak, aki magyar nevű vagy magyar vérű lett volna. Nem találtam ugyan ebben semmit, miután a nagyváradi életem során belenőttem a speciálisan magyarországi viszonyokba, ahol számos nemzetiség él egymás között, és ahol az egyes nemzetiségiek fiai jó magyarok voltak. Itt már az volt a helyzet, hogy ez a nemzetiségi hovatartozás nem hangsúlyozódott ki egyáltalán, mert ezeket a neveket és családokat mindenki magyarnak tartotta. És azok is voltak, jó magyarok. A miniszter ez idő tájt Rubinek Gyula,7 az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egykori igazgatója volt. Vele csak két hónapi szolgálatom után ismerkedtem meg. De ezt követően többször is érintkeztem vele. A nagybirtokos osztály exponense, közgaz6 Helyesen Blaske Lajos. 7 Rubinek Gyula (1865-1922) politikus, 1893 - az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető titkára, 1906 - igazgatója. 1901-től országgyűlési daságilag jól képzett és politikailag a vezető réteghez tartozó országgyűlési képviselő volt. Eszbeli képessége valamivel alatta volt műveltségének, és annak a nagy feladatnak, amit ebben a helyzetben a magyar mezőgazdaság jelentett. A politikai helyzet is igen zavaros volt, és még legkevésbé kedvezett annak az irányzatnak, amit ő képviselt. így hamarosan megbukott. A minisztérium egész tisztikarával pár hónap alatt ismeretségbe kerültem. Ehhez a lehetőséget éppen beosztásom adta meg. Egy nagynevű főosztályfőnök előszobájában mindenki megfordult, és számomra is sok alkalom nyílott más osztályokkal kapcsolatba kerülni. Ugyanígy rövid idő alatt kapcsolatba kerültem annak az időnek politikusaival. A felsőházi tagok, országgyűlési képviselők, főispánok, főurak, volt miniszterek egymást váltották szobámban, várakozva főnökömmel való találkozásra. Ezt az időt én a velük való beszélgetésre használtam fel, és így igen gyorsult nemcsak ismeretségi köröm, de meglátásaimnak területe is. Főnököm egyébként minden egyes látogató által érintett kérdés végrehajtásának mikéntjét rajtam keresztül továbbította az osztályokhoz. így az egyes szereplő emberek mozdulatait is alaposan megismertem. Ugyancsak hozzám jöttek a miniszterek és politikusok levelei, amelyekben egyes ügyeket protezsáltak. Nagyon is közel kerültem az államéletet irányító kulisszákhoz. Nem voltam megképviselő. 1919-ben a Kisgazdapártban töltölt be vezető szerepet. 1919. augusztus 27-től 1920. július 19-ig földművelésügyi miniszter. Ezután 1920. december 16-ig kereskedelemügyi miniszter. 214
