Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Kitaszítva – máshol, másként - Viczián Zsófia: "Régen lev. lapokon láttam ilyent". Levelek a kitelepítésből Budapestre

következtetni tudunk arra, hogy Ilona mit írhatott.

Mire lehet elegendő történészi szempontból egy ilyen viszonylag szűk forrásbázis? Arra biztosan nem, hogy általános következtetéseket vonjunk le a budapesti kitelepítés menetéről, okairól és következményeiről. Arra viszont egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy az események szemtanúi perspektívájából, esettanulmány jelleggel vázoljunk fel egy történetet. így a történelem megélésének privát szintjeihez juthatunk közelebb.

Esetünkben azonban még egy fontos megállapítást érdemes tenni. Az 1951-es budapesti kitelepítés célja több átfogó vizsgálat szerint is az egykori elit felszámolása volt. A kitelepítés jogalapjául leginkább a háború előtt betöltött foglalkozást vagy társadalmi rangot (és családi állapotot) vették. Ebből következik az a tény, hogy a kitelepítettek közt viszonylag magas volt az idős emberek aránya, hisz ők voltak azok, akik életpályájuk csúcsán vagy ahhoz közeljártak a negyvenes évek elején. Számításaim szerint az összes kitelepített közel 30 százaléka (3247 fő) volt olyan, aki 1891-ben vagy az előtt született, tehát 60 éves vagy annál idősebb volt 1951-ben. (Ebből 162-en 80 évesnél idősebbek, 973-an pedig 70 évesnél idősebbek voltak.) Ha az 50 évnél idősebbeket számítjuk, ők összesen 5793-an voltak, tehát a teljes létszám több mint 50 százalékát adják.5

5 A számítást Hantó Zsuzsa: Kitiltott családok című könyvének CD adatbázisa alapján készítettem.

6 Az adatbázis alapján dr. Albán Imréné 1894-ben született, tehát 1951-ben már 57 éves volt. Férje Mivel a kitelepítésről annak lezárulta után sokáig nem jelenhettek meg visszaemlékezések, éppen ennek a viszonylag nagy számú, idős személyekből álló rétegnek az élményeiről keveset tudhat a történettudomány — hacsak nem a személyes családi körben terjesztett emlékiratokra vagy megőrzött levelezésekre, naplókra támaszkodik. A nyolcvanas években és az azóta megszólalók többségükben a kitelepítés idején gyerekek vagy fiatal emberek voltak, akiket rendszerint nem saját jogon, hanem szüleikkel együtt vittek el. Ezért is lehet különösen érdekes az itt elemzendő levelezés, hisz dr. Albán Imre és felesége esetében éppen abba pillanthatunk bele, hogy egy idősebb házaspár miképpen boldogul és milyen problémákkal találja szembe magát a számára kényszerlakhelyként megjelölt településen.6

Az elveszített otthon

Mit tudhatunk meg a rendelkezésre álló forrásokból Albánékról, a kitelepítést megelőző időkről? Nagyon keveset, hisz ekkor a családtagok csak nagyon ritkán írtak egymásnak levelet, lévén egy városban laktak. Egy-egy képeslap, születésnapi köszöntés található csupán az anyagban.

Miért telepítették ki Albánékat? A rendelkezésre álló források alapján meglehetősen nehéz ezt kideríteni. Az édesapa felteeddig nem tisztázott okból - ezen a listán nem szerepel, de joggal feltételezhetjük, hogy ő is az idősebb generációhoz tartozott. (Hantó: I. m.)

164