Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Érzelem, élet és -mód a családban - Géra Eleonóra: "Kérd[d] az Urat, hogy tegyen téged végre igazán kicsivé és szerénnyé!"
vei kapcsolatos: „Nagyon jól ismerem a honvágyadat, mert én is keresztülmentem rajta, amikor először utaztam el hosszabb időre otthonról egy vad, kietlen vidékre, ahol senkivel sem tudtam beszélni. Te azonban igazán nem ilyen helyzetben vagy, mert biztos, hogy téged sok kedves, részvéttel teli lélek vesz körül. Biztosan nem is éreznél honvágyat, ha nem hirtelen kerültél volna egészen más, tőled idegen körülmények közé, és ha nem tudnád, hogy a tőlünk elválasztó távolság milyen nagy. Még az Evangélium is azt mondja, hogy ha valaki tornyot akar építeni, az előbb vegye számításba a költségeket, hogy van-e elegendő pénze a kivitelezésre. A tél folyamán újra meg újra figyelmeztettelek, hogy meg kell bizonyosodnod, van-e benned akkora szeretet az Üdvözítő iránt, hogy meghozd mindazokat az áldozatokat, amiket O most követel. De O azt is mondja: aki atyját és anyját, fivérét és nővérét jobban szereti mint engem, az nem méltó rám. Ez az ige az Üdvözítő súlyos szavai közül való, amire sokan mondják: Ki szeret ilyeneket hallani! De nincs abban semmi méltánytalanság, ha azt mondják, szeressük Őt, mert Ö előbb szeretett minket. Nem szabad visszanézni, ha egyszer már megragadtuk az eke szarvát, különben nem vagyunk méltók Isten országára. Ehelyett inkább szüntelenül híven imádkozva bízunk az Úrban, hogy Ő, aki akarattal ruházott fel minket, a véghezvitellel is törődni fog. Értünk nem szükséges aggódnod, mert mi ugyanúgy az Úr kezében vagyunk, mint te. Ha egészen meg akarsz szabadulni az irántunk érzett aggodalomtól, akkor hárítsd minden gondodat 25 Bodoky II.: I. m., 33. old. az Úrra és naponta imádkozzál értünk.” (1863. június 29.); „Örömünkre szolgált Louise van Andeléknek írt leveléből azt hallanunk, hogy már jobban beilleszkedtél. Remélem, hogy egyre kevesebb olyan lesz, amit azúr segítségével le kell győznöd. Az egész életünk harc, de sokszor kell is harcolni, mert harc nélkül nincs győzelem, s a legnehezebb harc mindenesetre az, amelyet saját emberi természetük, annak furfang- ja, vágyai és minden jóra való restsége elten vívunk}* Jézusnak nincsen olyan igaz követője, aki erről ne tudna sokat beszélni. Az bizonyos, hogy nem mindenkinek a harca egyformán nehéz, ez azonban rendszerint azért is így van, mert nem mindenki ugyanakkora hittel és bizalommal bízza magát az Úrra, akinek bizony értünk és bennünk is harcolnia kell. Minél teljesebben tesszük ezt, annál könnyebb a győzelem. De minél inkább a saját erőnkből építkezünk és az Urat csak néha-néha hívjuk segítségül, Ő annál inkább érezteti tehetetlenségünket, annál tovább tart a harc és annál nehezebb lesz a győzelem. Tartsd mindig szem előtt ezt az igazságot és mindenben, ami nehéznek látszik, vedd észre az ellenség támadását, amivel szemben harcra késznek kell lenned! Ezért borús gondolatoknak soha ne add át magad és ne engedj tért a szívedben az elégedetlenségnek! Cselekedj Jakab 5,13 szerint, akkor az Úr segítségedre lesz és hagyja, hogy az örömöd Őbenne teljesedjék ki.”26 (1863. július 6.) Az édesanyjához megható szeretettel ragaszkodó Hermine vallásával, választott hivatásával kapcsolatos kérdéseit a családon belül egyedül bátyjával vitatta meg, aki megingathatatlan hitével, megalkuvást 26 BFL XIII.42. Theodor Herminéhez. 1863. július 6. 130
