Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Érzelem, élet és -mód a családban - Géra Eleonóra: "Kérd[d] az Urat, hogy tegyen téged végre igazán kicsivé és szerénnyé!"

kenységek végzésével kötötték össze. A női szeretetmunka egyik első név szerint ismert alapítójának Amelie Sivekinget, egy hamburgi kereskedő leányát tekintik, aki az 1832-es kolera idején szegénygondozást és betegápolást vállaló nőegyletet hozott létre. Az eredményesen működő egyesület és vezetője hamarosan egész Európában ismertté vált. A másik munkájával nagy elismerést kiváltó hölgy az angol Elisabeth Frey volt, a börtönmisszió egyik kezdeményezője.6'Theodor Fliedner (1800-1864), a Düsseldorf melletti Kaiserswerth gyülekezetének lelkésze először ugyancsak a börtönviseltek társadalmi integrációjának megoldására dolgozott ki új módszert, majd az elítélt nők gyermekei mellett más kallódó gyermekeket is felkarolt. Fontosnak tartotta, hogy ezeket a speciális tudást igénylő feladatköröket megfelelő képzésben részesült szakemberek végezzék. Az 1820-as években Angliában és a hollandiai mennoniták körében gyűjtött tapasztalatai arra indították, hogy az őskeresztény példához visszanyúlva, a Bibliában (Róm 16,1) ábrázolt nőalak, Phoebe tisztségét, a női diakónus hivatását újra felélessze. Fliedner és első felesége 1836-ban alapították meg az első diakonissza-anyaházat és a hozzá tartozó tankórházat. A női diakónia atyjának nevezett Fliedner biztos megélhetést, tiszteletre méltó hivatást kínált azon fiatal leányok és özvegyek számára, akik valamilyen okból nem tudtak vagy nem akartak férjhez menni. Az intézménybe csak megfelelő műveltségi szinttel rendelkező, tes- tileg-lelkileg egyaránt alkalmasnak látszó

6 Friedrich, Martin: Kirche im Gesellschaftlichen Umbruch. Das 19. Jahrhundert. Göttingen, 2006.

jelentkezőket vettek fel. Az előzetes szűrőn alkalmasnak talált jelölteknek azonban még számos alkalommal bizonyítaniuk kellett rátermettségüket. Minden diakonisszanövendék számára kötelező volt a betegápolás alapjainak elsajátítása, illetve a teológiai témájú órák látogatása. Az úgynevezett próbatestvérek később szakosodtak: a betegápolás, a gyermeknevelés vagy a gyülekezeti diakonissza munkakörének ellátására készültek fel behatóbban. Az intézet nagy súlyt helyezett a zenei képzésre és a nyelvtanításra. A növendékek az elméleti képzéssel párhuzamosan folyamatosan gyakorlati képzésben részesültek. A tanéveket elméleti és gyakorlati vizsgákkal zárták. A diakonisszává szenteléshez azonban nem volt elegendő a jó tanulmányi eredmény, előtte ajelölt fizikai rátermettségét, alkalmazkodóképességét is vizsgálták. Felszentelésükkor a testvérek kötelezték magukat arra, hogy mindig engedelmeskednek a diakonisszaanyának - a 19. században az alapító első és második felesége töltötte be ezt a tisztséget —, a betegek szolgálóleányaiként dolgoznak Jézus kedvéért, s az ő, valamint egymás szolgáló- leányai lesznek. Az előírás szerint viselkedésüket a könyörület, a barátságos fellépés, a szelídség és a türelem, valamint az alázat határozza meg. Ám nem azért, hogy a betegektől dicséretet kapjanak, hanem az Úr iránti szeretetből és alázatból.7 Fliedner egyik legnagyobb érdeme, hogy szakított a betegápolás hagyományos gyakorlatával, a több éves betegápolási tanfolyamon az orvostudomány legkorszerűbb ismereteit

230-231. old.

7 Statutum 1839. Friedrich, Martin I. m. 232. old.

123