Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Érzelem, élet és -mód a családban - Lukács Anikó: Fogyasztás és mindennapok. Budapesten, a II. világháború első éveiben, családi iratok tükrében

gyomaianként tünteti fel).9 A napló egyes bejegyzéseiből pedig arra lehet következtetni, hogy Magda édesanyja, ha máshogy nem is, a lakás berendezésével és kölcsönökkel bizonyára segítette a fiatalokat. (A levelezésben említett bútorvásárlások nem jelennek meg kiadásként.)

Bár ránézésre úgy tűnik, Magda igen gondosan jegyezte a háztartási kiadásokat, de ki is maradhatott (és többször, egyes állandó kiadások, például a lakbér hiánya esetén biztosak lehetünk abban, hogy ki is maradt) egy s más; továbbá nem tudunk meg semmit a családi fogyasztásnak szintén részét képező, de a kiadások közt természetszerűleg meg nem jelenő ajándékokról, meghívásokról. A kiadási napló alapján bizonyos mértékig kirajzolódik a házaspár élete, életmódja, szórakozásaik, ünnepeik, megtudjuk például, mikor fordultak orvoshoz, mikor és hol voltak nyaralni, milyen beszerzésekkel készültek gyermekük születésére, de - a háztartási napló műfajából következőleg- egy-egy esemény kizárólag akkor és annyiban jelenik meg benne, ha és amennyiben költségekkel járt, és e költségeket a házaspár fedezte. A gyakori elírások, számolási, összesítési hibák tovább korlátozzák a napló felhasználhatóságát, ezek miatt az alábbi elemzésben alapul vett adatok többsége hozzávetőlegesként értendő. Ráadásul a vásárolt árucikkek mennyiségét kezdetben is csak szórványosan tüntették fel, majd 1941-től el is maradtak ezek az adatok. Nem tudjuk tehát, miből mennyit vásároltak, pedig főként az élelmiszerek esetében csakis a

mennyiségi adatok segítségével vizsgálhatnánk a beszerzési nehézségek és a folyamatos drágulás hatását a fogyasztásra.

Egy - nem túlságosan váratlan — tanulsággal tehát a napló, illetve az iratanyag többi részének felületes áttekintése is szolgál: a háztartási napló önmagában, kontextusából kiragadva nem, vagy csak részlegesen értelmezhető. Bármennyire is kínálják magukat számolgatásra, összehasonlításra, elemzésre a gondosan vezetett háztartási feljegyzések, önmagukban félrevezetők lehetnek, megértésükhöz más források bevonása is szükséges. A Balthazár család esetében szerencsénk van: a háztartási naplóból nyerhető ismeretek az irategyüttesben található egyéb irattípusokkal (levelezés, napi feljegyzések), illetve a családkutatók által előszeretettel használt klasszikus levéltári iratokkal (pl. népszámlálási ívek, választói névjegyzékek) egészíthetők ki. Csak a házaspár levelezéséből tudjuk meg például, hogy Magda, férje vidéki, illetve frontszolgálata idején többször édesanyjánál étkezett, egy időben nála is lakott a Lipthay utcai lakásban, és csak Géza Budapesten töltött szabadsága időszakában tért vissza közös otthonukba, ami magyarázattal szolgál arra, hogy bizonyos hónapokban miért szerepel jóval kevesebb bejegyzés, mint máskor. Magda a naplót a Lipthay utcában töltött hetekben, hónapokban is vezette, feljegyezte személyes és a lakással kapcsolatos költségeit, de természetesen ennek az időszaknak a kiadásait félrevezető lenne a házaspár közös háztartásának kiadásaival hasonlítani össze, ami9 HM HIM Központi Irattár, Balthazár Géza személyi anyaga.

107