Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Érzelem, élet és -mód a családban - Lukács Anikó: Fogyasztás és mindennapok. Budapesten, a II. világháború első éveiben, családi iratok tükrében
kor a háztartási napló két (illetve a háztartási alkalmazottal együtt három) személy kiadásaira vonatkozott. Lakás A férj hivatása által is megkövetelt úri életvitel minimális ismérveinek, amelyekhez a feleség otthonmaradásán túl a háromszobás lakás és cselédtartás is hozzátartozott, a házaspár igyekezett megfelelni.10 1939 ősze - Géza távollétében - lakáskereséssel telt. „Az üres lakás az már ismeretlen fogalom Pesten” — írta Magda egy levelében, megerősítve ezzel a két világháború közötti pesti lakáshelyzetről a szak- irodalom nyomán kirajzolódó képet. Végül 1939 októberében bérelték ki azt a lakást az Újpesti rakparton, az 1910-es években épült Palatínus-házakban, amelyben a házastársak életük végéig laktak. Otthonuk mindenben megfelelt a középosztályi családok számára elfogadható lakásideálnak. Az 1941. évi népszámlálás során felvett lakásív szerint a Balthazár házaspár 3 szobás (a szobák ablakai utcára néztek), cselédszobás lakásban élt, volt éléskamrájuk, fürdőszobájuk, a vizet gázzal melegítették és gáztűzhelyen főztek, a lakóhelyiségeket viszont fával fűtötték. A levelezésben egy nappaliról és egy - empire bútorokkal berendezett - hálóról esik szó, a harmadik szoba funkcióját nem ismerjük. Volt telefonjuk, gramofonjuk és két rádiókészüléio Gyáni Gábor: A polgári középosztály lakásviszonyai Budapesten a két háború között. In: Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára. Szerk.: Somogyi Éva. Budapest, 1991. [109]-120. old kük is, a rádióhoz kapcsolódó kiadások (havi előfizetési díj, javítás, alkatrészek, két alkalommal új készülék beszerzése) gyakran jelennek meg a kiadási naplóban, és Magda leveleiben is többször beszámol a rádióban hallottakról. A lakásért évi 1500, vagyis havi 125 pengőt fizettek11 — ez az összeg a vizsgált években nem változott, mivel a lakbéreket 1940 elején a háború előtti szinten rögzítették.12 Lakhatásra, vagyis a lakbérre és fűtésre, gázra, áramra, telefonra havonta nagyjából 200 pengőt költöttek, ám a napló vezetésének utolsó hónapjaiban, főként a gáz és villany árának jelentős emelkedése miatt, ennél jóval többet, kb. 250 pengő körüli összeget. A lakásról és a bútorokról nem sok minden derül ki, jórészt a háztartási napló megkezdése előtt rendezhették be, és bizonyára nem is mindent ők fedeztek, hiszen a kiadások között - a levelektől eltérően - már csak apróbb beszerzések, illetve javítások szerepelnek. Kisebb-nagyobb háztartási eszközök (pl. jégszekrény, mákdaráló, poharak, tányérok, váza) mellett kevés bútort, kisbútorokat vásároltak, például szalonasztalkát (1941), zsúrkocsit (1943), gyerekágyat (1944), és a napló vezetésének időszakában egyszer ki is fest- tettek (1942). Valamivel többet tudunk meg a lakásról és berendezéséről a jegyes-, majd házaspár levelezéséből. Magda láthatóan sok örömet lelt a lakás otthonná varázsolásában, a berendezési tárgyak keresgélésről, az újonnan h BFL IV.1419.j V., Újpesti rkp. 6.28. sz. lakásív. 12 Budapest története V. kötetet. Budapest története a forradalmak korától a felszabadulásig. Szerk.: Horváth Miklós. Akadémiai Kiadó, Bp., 1980. 524. old. 108
