Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Érzelem, élet és -mód a családban - Lukács Anikó: Fogyasztás és mindennapok. Budapesten, a II. világháború első éveiben, családi iratok tükrében
A család Fogyasztás és mindennapok Budapesten, a II. világháború első éveiben, családi iratok tükrében LUKÁCS ANIKÓ Balthazar Géza 1911-ben, Balogh Magdolna 1912-ben született Budapesten, mindketten hivatalnokcsaládban. Magda édesapja erdőmérnök, miniszteri főtanácsos, Gézáé pedig pénzügyminiszteri főszámtanácsos volt, mindkét család Budán lakott, Baloghék a Lipthay utcában, Balthazárék pedig a Batthyány utcában. Házasságkötésük idején (1940) a szülők közül már csak Magda édesanyja élt. Gézának két öccse volt (Imre a Magyar Filmiroda főtisztviselője lett és József, repülőhadnagy), akikről szüleik halála után, nagykorúságuk eléréséig bátyjuk gyámként gondoskodott. Géza a jogi egyetem elvégzése után 1933-ban katonai szolgálatba lépett, (1936-tól lett hivatásos katona), egy évet Franciaországban töltött, majd 1935-től a Budapesti Ügyészségen, később a Budapesti Törvényszéken hadbíró-jelölt, 1936 és 1941 között ügyészhelyettes volt. A háború idején több alkalommal szolgált vidéken (Magda Gézának írt leveleiből kiderül, hogy 1939 márciusa és októbere között Salgótarjánban, 1940 júliusa és novembere között Kiskunhalason, Szegeden és Kolozsvárt bíráskodott). 1941 szeptemberétől decemberig a szovjet hadszíntéren szolgált hadbíró századosként, így házasságuk (és a tanulmányhoz alapvető forráskén szolgáló háztartási napló vezetésének) első két évében több hónapot töltöttek egymástól távol. 1941 végétől 1944 januárjáig a V. K. F. Bíróságon (a vezérkari főnök bírósága, amelyet 1941 októberében hoztak létre az államellenes bűncselekmények megtorlására), Budapesten működött mint hadbíró, majd a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács (a 101
