Lovik Károly - Budapesti Negyed 67. (2010. tavasz)

Kelemen Zoltán: A dilettantizmus dicsérete. Lovik Károly a századforduló irodalmában

meggyógyulni. Esete többszörösen összetett, mivel szenvedni szeretett volna, de az élete kiegyensúlyozott volt, s attól szenvedett, hogy nem szenvedhet. Végül egy nevetséges fiziológiai fájdalommal próbálja meg elaltatni kezelőorvosa éberségét.

Az olyan, ködlovagoknak nevezett szerzőkhöz hasonlóan, mint Cholnoky Viktor, Cholnoky László, Színi Gyula vagy Krúdy Gyula, Lövik Károly műveinek is van egy csoportja, mely a kártyajátékokhoz fűződik, mégpedig úgy, hogy jelkép- vagy szimbólumrendszert teremt az elbeszélésben a kártya ikonológiája. A leányvári boszorkány fürdőfalujának vendégfogadójában zajló partik paklijának különös szimbolikája a regény világához hasonlóan komikus. Ez a komikum megfosztja a lehetséges világot minden szomorú, tragikus vagy akárcsak komoly kimenetelű történés lehetőségétől, habár bonyodalmakban és próbatételekben nem szűkölködik ez a rendkívül cselekményes szöveg. A kártyapakli ikono- lógiáját a komikum fosztja meg mindattól a túlvilági vagy ördögi misztikumtól, mágiától és tragikus sorsszerűségtől, melyek az évszázadok során, de különösen az említett szerzők műveiben - föltehetőleg Puskin A pikk dáma című novellájának hatására - a kártya jelentéshálójára rakódtak.114 A Lovik-regény kártyásai unaloműzőnek használják a kártyát, s tölténybe, patkószögbe játszanak. A kártyafigurák szimbolikájának ismert „mágikus” tulajdonságai nem érvényesülhetnek. A pakli hiányos léin A pikk dáma hatásáról Lövik életművében Illés Endre írt. 29. jegyzet 539. old. us „A zöld királyt egy névjegy helyettesítette, a piros hetest egy pezsgősvignetta" Lövik Károly: A

vén, a „sátáni szakralitás” szimbolikáját (az ördög bibliája) profán elemekkel kell kiegészíteni, így profanizálódik a kártya „szövege”, de ez ezúttal nem értékvesztéshez, hanem az említett komikum jelentkezéséhez vezet.115 A jelenetet a pakli pusztulása tetőzi be: a rumos mécsesek lángjainak martaléka lesz Teli Vilmos és a Schil- ler-drámáról mintázott játék többi szereplője. „Pokoli bűz maradt utánuk; ez is bizonyítja, hogy a kártyában ördög lakik.”116 Ez az ördög ezúttal nem játszhatta el kísértői szerepét. A Szergiusz című novellában úgy mutatkoznak a kártyafigurák, mintha szereplők lennének, és az elbeszélő ezúttal is a komikum eszközéhez folyamodik, csakhogy a pikk király és a treff bubi a kártyaparti mellett az emlékezésen keresztül megvalósuló sorshelyettesítés játékában is részt vesz (hasonlóan Krúdy A hírlapíró és a halál - Utolsó szivar az Arabs szürkénél ikernovelláihoz). A pikk király az elbeszélést és a főszereplő sorsát is előbbre vinni látszik, míg a treff bubi mindkettőt hátráltatja, a történet hitelességét belülről rombolja, értékelhetőségét vonva kétségbe.117

A történelem csakis a társadalom és az egyén rajzán keresztül juthat kifejezésre, egyébként érdektelen Lövik hőseinek lehetséges világaiban. A leányvári boszorkány gáláns történetének expozíciója Mária Terézia koráig tekint vissza, hogy a Selmecbányái patríciusok nemesi eredetének elbeszélésében s ebben a történeti kitekintésben Mária Terézia bölcs, előrelátó és keleányvári boszorkány. ZePró Kiadó, Békéscsaba, 2007.122. old. ne I. m. 123. old.

uz 62. jegyzet 12-21., de különösen 16-21. old.

173