Lovik Károly - Budapesti Negyed 67. (2010. tavasz)
Kelemen Zoltán: A dilettantizmus dicsérete. Lovik Károly a századforduló irodalmában
gyes uralkodóként jelenhessen meg.118 Nemesi adománylevele a patríciuscsaládok ünnepeinek, így a regényben az eljegyzés számos történelmi relikviájának a központjában helyezkedik el.119 Ezeket a tárgyakat („régi selymek, ezüstök, jelvények, zászlók, kardok, kalapácsok”) az ünnep tiszteletére szó szerint kiállítják megtekintés, reprezentáció végett. A család múltbéli hagyományrendszerének folyamatosságát reprezentálják, összegyűjtöttségük esetleges jellegű, mint a régi magánygyűjtemények. Együttesük értelmét pusztán a hagyományok őrzésének reprezentációja adhatja. A reprezentáció a család, a ház mindennapi életére is kiterjed az ünnepi pillanatban, így a cselédekre és a munkájukat szimbolizáló munkaeszközökre is. Csakhogy ebben a jelenetsorban minden csak jele, szimbóluma annak, aminek lennie kellene, mintha a munkaeszközök mögött éppúgy nem lenne fölfedezhető hétköznapi használatuk, mint a történelmi múltat idéző családi relikviák mögött. Az „adományozó királyné” a regényben utoljára Judex Mátyás álmában jelenik meg, s megrója az álomlátót, ilyen módon avatkozva be a regény cselekményébe, a fiatal hősöket segítve a komédiák végén szükségképpen bekövetkező nászhoz, ami ebben az esetben a klasszikus hármas esküvőt jelenti.120 Az azonban elgondolkodtató, hogy az álmodó Mária Terézia rosszalló fejcsóválását úgy értelmezi, mintha az ősi folytonosság megtörése miatt haragudna rá az uralkodónő. így a fiatalok bolus 115. jegyzet 7. Egy említés a Doktor Pogányban is idézi Mária Teréziát. Uő.: Doktor Pogány. Pallas Kiadó, Budapest, 1902. 4. old. us 115. jegyzet 133. old. 120 I. m. 208. old. dogsága nem az új kezdet jegyében bontakozik ki, hanem besorolódik az apák, a tekintély világába, ezt jelképezheti a diákéveket búcsúztató dal is, ami az addig megszokott latin helyett a mű végén magyarul csendül föl.121 A közelmúlt-félmúlt történeti alakjai a szépíró Lovikot hidegen hagyják. Ritkaság, ha egy-egy ferencjózsef kabát fölbukkan műveiben.122 A kortárs és a későbbi recepcióban többen, többször említették Lovik- nak és írótársainak érzékenységét saját koruk iránt, bár tényleges történeti-társadalmi jelenségekkel alig foglalkoztak műveikben. A munkásmozgalom vagy a szegénység- és éhséglázadások is szinte csak az egzotikum szintjén jelennek meg például Lövik elbeszéléseiben.123 Az Osztrák-Magyar Monarchia hétköznapi tárgyi kultúrája sem különös vagy megőrzésre-említésre érdemes Lövik számára. Jellemző, hogy a híres makart-csokor mint díszítés egy Görögországban játszódó novella szállodai jelenetében említtetik csupán.124 Ugyanakkor A lovassport története című munkájában nemcsak a reformkor magyar államférfi-portréi elevenednek meg, hanem Erzsébet királyné és Ferenc József lovas- és vadászkultúráját is megörökíti. A gödöllői rókavadászatok főszereplőjeként bemutatott királyné lovaglási szokásait, képességét dicséri, mindezt abban a stílusban, mely nem annyira hippológiai szakkönyvekhez illik, inkább emlékeztet arra a - krónikát, riportot és visszaemlékezést elegyítő 121 I. m. 210. old. 122 44. jegyzet 113. Uő.: Egy barátságos ház története. Singer és Wolfner, Budapest, 1911. 84. old. 123 Vő. 35. jegyzet 82. old. 124 37. jegyzet 99. old. 174
