Lovik Károly - Budapesti Negyed 67. (2010. tavasz)
Kelemen Zoltán: A dilettantizmus dicsérete. Lovik Károly a századforduló irodalmában
felől tekintve.76 Álomvilágba menekült volna utolsó novelláival, melyek akár az emlékezet alapú későmodern prózát is előlegezhetik? Rónay ebben Krúdy Gyula túlzottan erős hatását látja, bár azt elismeri, hogy nagyjából egyidőben jelentkeztek hasonló típusú novelláikkal. Megjegyzem, amikor 1911. január 17-én a Világ ban megjelenik Egy kis tánciskola címmel az első Szindbád- novella, az Egy elkésett lovag fejezetei valószínűleg, A keresztúton novellái pedig egészen biztosan már elkészültek. Ráadásul A keresztútonba kerültek az Egy régi gavallér visszaemlékezése, melyek az Egy elkésett lovag előtanulmányai, ahogy erről az utóbbi novellafüzér Bevezetése tudósítja az olvasót.” További kölcsönösség lehet a párnovella jelensége a két életműben. Az Egy elkésett lovag', A zöld oroszkás hölgy és A gyűlölet című novellái párhuzamba állíthatók, akárcsak Krúdy A hírlapíró és a halál és Az utolsó szivar az Araks Szürkénél című 1928-as novellái. Végezetül érdemes ebből a szempontból olvasni az utóbbi Lovik-mű A vörös Agnes című fejezetét, melynek címszereplője a nagyvilági élet helyett éppen olyan vidéki békére vágyódik, mint az 1921-es Mit látott Vak Béla Szerelemben és Bánatban című Krúdy regénytöredék egyik hősnője.78 Eisemann György Die Wende zur Moderne 1882-1895 című tanulmányának Verdoppelung, Verwandlung, Phantastikum című fejezetében az Egy elkésett lovag kapcsán nem utal Krúdyra, s ez annál is különösebb, mert ugyanott Cholnoky Viktor Trivulzió-történeteit 76 28. jegyzet 536. old. 77 37. jegyzet 7. old. 78 I. m. 61. old., Krúdy Gyula: Aranyidő. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1978. 95-96. old. 79 Lásd az 56. jegyzet alatt említett kéziratot. Krúdy Szindbád- és Kosztolányi Esti Kor- nél-szövegeinek előzményeként tárgyalja. Lövik elbeszélésfüzérére véleménye szerint nem annyira a modern emlékezőtechnikák alkalmazása jellemző, mint inkább a szentimentális naplók nosztalgikus elbeszélői karaktere.79 Rónay a Krúdy-hatás eluralkodásánál komolyabb problémának tartja a valósághű ábrázolás átváltását az álomszerűre, bár ezzel kapcsolatban meg azt kell megjegyezni, hogy már az első no- velláskötet, az 1901-es Leveles láda tartalmaz álom- vagy horrorszerűen hangolt történetet, mint amilyen a Boglárt melynek címszereplője, a kísérteties, vészjósló, elvadult, gyilkos ló Edgar Allen Poe Metzen- gersteinjét is idézheti. Thomka Beáta az Amyéktánc kapcsán értekezik erről a jelenségről. Szerinte Lövik prózájának központi vonása, hogy „A képzelet világa folérendelődik a tények világának. A fikció, a legenda, a hiedelem, a mesevilág, a látomás kiegészítője és egyben ellenpontozója a tényleges megtör»81 ténéseknek, a valós világnak.” Szántó Ágnes az Új írásban napvilágot látott Világkép és ábrázolásmód Lövik Károly műveiben című tanulmányában abból indul ki, ahová Rónay György eljutott: az álomszerű ábrázolásból. Minden érték relativi- zálódásából következik szerinte a század- forduló magyar irodalmában az a beszédmód, stílus, melyet egy Kiss József idézet80 62. jegyzet 95-107. old. 81 35. jegyzet 70. old. 82 Szántó Ágnes: Világkép és ábrázolásmód Lövik Károly műveiben. In. Új írás 1982. 2. 63-69. old. 168
