Lovik Károly - Budapesti Negyed 67. (2010. tavasz)

Kelemen Zoltán: A dilettantizmus dicsérete. Lovik Károly a századforduló irodalmában

számlálhatatlan tárca, minek a selejtes regé- nyék?” - írja Korek Valéria.

A szakirodalom kritikai része szinte egyöntetűen a regényeket véli a Lovik-életmű leggyengébb részének, de tárcáiról másutt nem olvasható „fájdalmas” kérdésfölvetés. Illés Endre úgy ír Lovikról, hogy „O az az írónk, aki belülről ismerte a gőgös, bécsi Jockey Clubot.”29 Páholytagságát ugyanott ő is megerősíti.

A Thurzó Gábor szerkesztette Ködlovagok című tanulmánykötetben Vass László írt Lovikról egy némelyek által később elfogultnak tartott esszét, melynek bevezetőjében szintén Lövik kívülállóságát és ismeretlenségét tárgyalja.30 Krúdy írásművészetével állítja párhuzamba Lovikét a ködlovag-lét alkotássá formálása és a postakocsi-történetek miatt, melyeket a magyar századvégi próza jellemzőiként említ.31 Lövik műveinek szkepszisében, humorában és metafizikájában (bár nem fejti ki, hogy mit ért ezúttal metafizikán) a folytatódó romantika lehetőségét látja Vass, mely lehetőséget francia és orosz irodalmi ihletés után kapott a magyar irodalom.32 Ismertté vált a párhuzam, melyet Alain Four28 14. jegyzet 63. old.

29 Lövik Károly: A kertelő agár. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970. 533. old.

30 Ködlovagok. írói arcképek. Szerk. Thurzó Gábor, Előszó: Márai Sándor. Szent István - Társulat Budapest, 1942. 89-91. old.

31 I. m. 97. old.

32 I. m. 99. old.

33 Lövik Károly: Okosok és bolondok. Singer és Wolfner kiadása, Budapest, 1911.3-38. old. A novella alcíme is ez: (Hoffmann utolsó meséje.)

nier és Lövik között vont az E. T. A. Hoffmann ihlette Nathanael című mese33 kapcsán, s megjegyzi, hogy Lövik két legfontosabb témája a szerelem és a halál.34 Ezeket a meséket Thomka Beáta a zárt formájú fantasztikus elbeszélések gyűjtőfogalma alá sorolja, s E. A. Poe, valamint Kafka hasonló műveivel vonja párhuzamba.

„Lövik (...) fogékony a misztikum iránt, az irracionális elemet (hiedelemmonda, látomás, fantasztikum) azonban fegyelmezett racionalista elbeszélő alapállással ellensúlyozza. (...) ösztönös vonzalma a népi misztikához józan és szenvtelen narrációval párosul.”36

Illés Endre Lovik-tanulmányában a Fournier-párhuzamot nem tartja indokoltnak, az orosz hatást annál inkább, főként Puskinét.37 Mintha Lövik az Anyegint gondolná, írná tovább, legalábbis a szándék szintjén. „Nem az abszolútum, nem a lélek, de egy finoman félreértett Anyegin Lövik Károly (...) novelláinak láthatatlan hőse.”38 Pedig a francia hatás lehetősége is megfontolandó, ha az Egy elkésett lovag „A rajongó Adél” című fejezetére gondolunk, amely sűrített Bovaryné-történetként is ol34 30. jegyzet 100., 103. old.

35 Thomka Beáta: Rövidprózai formák a magyar irodalomban. In. Uő.: A pillanat formái. A rövidtörténet szerkezete és műfaja. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1986. 59. old.

36 I. m. 60. old.

37 Az Egy elkésett lovag címszereplője, Miklós, közvetlenül a végzetes párbaj előtt az Anyegin párbajjelenetét idézi. Lövik Károly: Egy elkésett lovag. Nórán Könyvkiadó, Budapest, 1999.146. old.

38 29. jegyzet 539. old.

159