Lovik Károly - Budapesti Negyed 67. (2010. tavasz)

Kelemen Zoltán: A dilettantizmus dicsérete. Lovik Károly a századforduló irodalmában

A

dilettantizmus

dicsérete

(Lövik Károly a magyar századforduló irodalmában)1

KELEMEN ZOLTÁN

„íme egy rendhagyó ’regény’: zavaros, kusza, semmi elegancia, semmi magakelletés, írója nem ismeri a hatáskeltés titkát, az egyensúlyozást, a mérlegelést, képtelen különbséget tenni a végzet és a mindennapok vagy az ösztönök és a hit között.

Regénynek sem merném nevezni, ha nem sejteném, hogy az igazircgétryek (...)

ismeretlen törvényeknek engedelmeskednek. ”

2

(Földényi F. László)

Jorge Luis Borges Az AIef című novellájában3 legalább két íróportré fedezhető föl. Összeköti őket Beatriz, kiben az örök nő mint múzsa sejlik föl. Neve nyilvánvaló utalás Dantéra és művére, az Isteni színjátéké, a novella végére kiderül: az íróknál fontosabbak a művek. Beatriz-Beatricé- nek a művekhez is köze van. Dantéhoz hasonlóan Borges (ezúttal az egyes szám első személyű elbeszélő) számára is platói kapcsolatról van szó, mely a síron túl is létező. A másik művész Daneri, kiről az elbeszélő beszámolójából és az elbeszélésbe fűzött idézetekből egyaránt kiderül, hogy dilettáns szerző. Mégis az ő műve lesz irodalmi-kritikai és olvasói siker, ráadásul az Alef mágikus meditációjában megmutatja Bor- gesnek Beatriz Danerihez írt „hihetetlenül szókimondó, trágár” leveleit, melyből sejt1 A tanulmány készítését a Habsburg-kori kutatások Közalapítvány Habsburg Történeti Intézete ösztöndíjával segítette, Kivonatos formában, Távolodó történelem címmel közölte a tatabányai Új Forrás 2009.7. számában.

2 Földényi F. László: Egy hiányzó láncszem. Vajda Jánosné Bartos Róza emlékiratai. In. Uő.: A tágra nyílt szem. Esszék, 1990-1994. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1995.156. old.

3 Jorge Luis Borges: Válogatott művei I. A halál és az iránytű. Elbeszélések. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999. 320-339. A novellát Benyhe János fordította.

153