A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)
III. "Lágymányosi éjszakák" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból
monikások, a zárt udvaron énekeltek, muzsikáltak, és a cselédek meg nagyságák aprópénzt dobáltak le nekik, papírba csomagolva. Vagy látom a Budafoki út sarkán a régi dohánygyárat, most valami élelmezési intézet van ott, és hallom is a kürtjét, pedig rég nem szól: mindig három órakor dudált. Utána megtelt az utca dohánygyári munkásnőkkel. Sok tót Carmen, nem énekelve és cigarettázva, mint az operában, hanem eltörődött, kendős asszonyok, rohanva a családhoz, gyerekekhez. Ilyet sokat tudnék mesélni.- Elmondana egy jellegzetes lágymányosi történetet?-Van ott egy ház, a Karinthy Frigyes (volt Verpeléti) út 2. és Bartók Béla (volt Horthy Miklós) út 56. közt, két bejárattal, erre is, arra is nyílik kapuja. Tehát átjáróháznak gondolhatta az ember. Ámbár semmi oka, hogy itt átjárjanak, mert kinn a körtéren ugyanolyan hosszú vagy rövid az út, és ki is írták, hogy ez nem átjáróház. De a budapesti ember már olyan, arra szeret járni, amerre nem szabad. Volt ott egy házmester, hatalmas, vastag, üvöltő alak, a Láng. Ennek a Lángnak avval telt az élete, folyton azt ordította: „Ez nem átjáróház! Ez nem átjáróház!” Mi, gyerekek, nagyon féltünk is tőle. Nos, a Láng addig ordított, míg elérte a tulajnál, hogy abba a parányi udvarba igen költséges, széles, magas, vastag kőfalat építettek. És a kőfalba egy vasajtót, amit bezártak, hogy ez nem átjáróház. Aztán a lakók kívánságára később mégis kinyitották, és az emberek megint átjártak. Utóbb új tulajdonos vette meg a házat, akkor megint bezárták, és 45-ben, mivel most már minden szabad, ismét kinyitották. íme, a lágymányosi vasfüggöny. Egy budai bérházban Európa történelme.- Egyik nyilatkozata szerint életének legnagyobb cezúrája a háború. Több írásának eza témája. A Budapesti tavasz-on kívül a Gellérthegyi álmok, Aranyidő, Régi Nyár stb. Mi itt a költészet és valóság viszonya, a személyes életrajz tényeiből mi került át a művekbe?- Egyetemi hallgató lévén, 44-ig mentesültem a bevonulási kötelezettség alól. 44-ben pedig, amikor behívtak, olyan zűrzavar volt, a közeledő front, menekültek, hogy rövidesen meg tudtam lépni. Először a helyőrségi kórházban dekkoltam, különféle megjátszott betegségekkel. Kivétettem az egészséges vakbelemet, mandulámat. A legsúlyosabb időkben is Budapesten éltem hamis papírokkal. Nem a nevemet változtattam meg, hanem az őseimet kozmetikáztam át. Jeney Obi jégkorongozó, akkor fővárosi tisztviselő szerzett, illetve készített nekem saját kezűleg katonai alkalmatlansági bizonyítványt. Ez nagyon értékes papír volt. Endrei Walter barátommal pedig, aki egész okmánygyárat szervezett, kijavítottuk irataimban a fólme- nők adatait, ahol kellett. Nagyon körülcsapdosott a villám, nem kímélte meg a mi családunkat se. Erről most nem akarok beszélni. Ám én személy szerint szerencsés voltam. Óvó kezek vettek körül, és védett talán apám 783
