A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

III. "Lágymányosi éjszakák" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

- Mit? - kérdezte amaz.- Hallgass rám, Mackó, ne bolondozz! Most vonulj vissza, amíg még vagy valaki. Sándorfí nem tehette meg a régi tanítójával, hogy válasz nélkül otthagy­ja. Motyogott valamit, mint aki nem is jól értette: hogy most erős edzésben van, és idén a csapatának milyen nehéz dolga lesz a bajnokságban. De Bezerédit ezzel csak még inkább felpaprikázta.- Ne szédítsd magad: ez csak olyan óhéber duma! Azt akarod, hogy kirö­högjenek? Menj el edzőnek vagy intézőnek, vagy akárminek, és ne foglald el a fiatalok helyét...-Jól van, Bezi bácsi, tudom, maga haragszik rám, mióta eljöttem a lágy­mányosiaktól.- Haragszom, ördögöt, hol van az már! Bezerédinek persze igaza volt, de féltem, hogy nyers hangjával elrontja érvelését: próbáltam néhány higgadt és baráti szóval megtámogatni. Azt mondtam Mackónak, hogy most még mindenki szereti, nagyra tartja (ami erős túlzás volt), de a múló évekkel játéka nyilván hanyatlani fog, s így maga ábrándítja ki híveit. Míg ha most visszavonul, és mint edző a fiataloknak adja át rengeteg tapasztalatát, továbbra is általánosan tisztelt alakja marad a sportéletnek, beválasztják a szakosztály vezetőségébe, még szövetségi ka­pitánynak is meghívhatják és így tovább... Ám Mackóról mindez lepergett, egyre csak a magáét hajtogatta:-Ti haragusztok rám, azért mondjátok, gyűlöltök. Mind gyűlöltök... Nem is maradt tovább a meleg medencében. Pedig jobb lett volna, ha hallgat ránk, mert már a következő évadban több ízben kihagyták a klubcsa­patból, s az újonnan átigazolt kis Gribárszkyval helyettesítették. A magya­rázat ezúttal is az volt, hogy lehetőséget kell adni a fiataloknak, nevelni az utánpótlást. De Sándorfinak magyarázhatták: ő ebben is ugyanazt az össze­esküvést látta, mint az eddigiekben. Alig várta a téli átigazolási időszakot, s miután az egész klubvezetőséggel összeveszett, elhagyta csapatát, ahová annyi siker emléke fűzte, és az első osztály egy kisebb egyesületébe lépett játékosnak meg amatőr edzőnek. Állítólag azt is kikötötte, hogy a minden­kori csapat összeállítása kizárólag az ő hatásköre, más nem szólhat bele. Két hónap múlva felmondták az állását. A fémiparit, ahol idestova tizen­öt éve dolgozott, azóta államosították, és többször átszervezték, de a válla­lat ma is a régi csapat híveinek fellegvára volt: Sándorfí osztályvezetője, Kondor Aladár meg éppen a legfanatikusabb szurkoló. Ez a kamarilla, me­lyet az üzemben „Ali bácsi és a negyven rabló” néven emlegettek, nem bo­csáthatta meg Mackó dezertálását: a következő racionalizálásnál nélkülöz­hető munkaerőnek minősítették. Néhány heti lézengés után új egyesülete 726

Next

/
Thumbnails
Contents