A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

III. "Lágymányosi éjszakák" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

több humoreszket írt e tárgyban, azonkívül eredeti halandzsa verseket. Legsikerültebb volt Apőha engemély... kezdetű szonett; no hát én majd ezt adom fel neki. S már szavaltam is:

A micsoda, ha kicsodát mitcsinál De milyen, ha mitcsinál...- Várj! - kiáltotta apám, és lehunyta szemét. - A micsoda, ha kicsodát... Érzem, érzem, ne mondd meg! De azt is érzem, nem jól kérdezed! Tessék pontosan, szabatosan kérdezni! Megzavarodtam, újra elkezdtem, másképpen:

A kicsoda, ha hogyan mitcsinál de mikor...

Apám tenyerével az asztalra csapott. -A pő, ha engemély kimar, de mindegegy, ha vildagár! Ugye, te csirkefogó, mondom, hogy rosszul kérdezed! Az engemély nem engem helyett van, az nem kicsodát, mert nem tárgy. És nem is hogyan, mert nem határozó, hanem csakis jelző. Milyen? Engemély! Hogy lehet ezt nem érezni? Sose írj verseket, nincs hozzá füled!

Sok év múltán kiderült, hogy ez az ítélet nagyon is találó volt. Akkor azonban megsértődtem, néma daccal visszahúzódtam. Ok is új játékot kezdtek, az eszperente beszédet. Szabálya, hogy egy dolgot csupa e-magánhangzós szóval kell körülírni. Anyám rámutatott a zongorára, s Petschauer azonnal mondta: szerkezet, melyben zene feszeng, ezt verve nemes zengzeteket nyerhetsz. így sorban a szoba minden ingóságát meghatározták — a szék: kellemes hely, melybe fenekedet leteheted, benne elterpeszkedhetsz. Rádió: szerkezet, melyben kedves zene s szellemes csevely kellene legyen, de nem ez megy, mert ser cég, recseg, hereg s nyekereg. Az ágy röviden fekhely, Darvas kimerítőbb körülírása szerint azonban: emelt hely, melyben elszenderedsz, esetleg betegen fekszel, szerelmeseddel enyelegsz, s melyben tested egyszer megmerevedhet. Ügyesen határozta megTurcsányi a ma esti baracklekvárt is, Róza néni tiszteletére: nedves, kellemes eledel, melyet egy jeles nej erjesztett, kevert, r tett el melegen cserepekbe, jeges telekre. Végül apámat szólították fel, mondja el, mi az író, s ő rövid tűnődés után így válaszolt: elkeseredett ember, lemezre feketejegyeket tesz, eseteket elemez, jellemeket fest, de ezzel keveset keres.

Fél tíz után átjöttek Závodszkyék, Piroska néni egy nagy üvegtálban jeges bólét hozott. Ebből én is kaptam, de csak egy kortyot, mert erősen szeszes volt; annál inkább feltüzelte amúgy is heves vérű vendégeinket. Zoltán bácsi a zongorához ült s „nemes zengzeteket nyerve” Schubertét játszott, majd népdalokat, halkan énekelt is hozzá. Aztán mind együtt éne628