A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

III. "Lágymányosi éjszakák" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

keltek, az Ej uhnyemet, a végén szépen lehalkítva, mintha a vontatók távo­lodnának. Apám, akinek a feje közben másutt járhatott, szórakozottságában egyszerre csak teli torokból, hangosan belevágott:- Ej uhnyeeeemü- Frici! - pisszegett rá halkan anyám. - Távolodnak!- Egy itt maradt! - felelte apa könnyedén; ezen megint nevettek. Majd Petschauert nógatták, meséljen valamit, mert híres jó történetei voltak, s fordulatosán tudott előadni. Hát elbeszélte újra, mit mondott ő Barceloná­ban a magyar követnek, aztán hogy miképpen szabadult meg Lellén egy kö­vér, kellemetlen bankigazgatónétól, akinek teniszleckét kellett adnia, pe­dig akkorra randevút beszélt meg egy kislánnyal; hol találta el a kövér mamuskát a labdával, hogy a teniszt hirtelen be kellett fejezni - és így to­vább, tréfák, viccek, történetek. Telt az idő, én azonban nem tudtam elfelejteni a lekvárt, hisz a szaga ott ült még a szobában, ventilátorokkal se lehetett volna kihajtani, meg aztán a va­csora sem volt valami laktató. Izgatott, mi lehet az üvegekkel, s lopva átsur­rantam a gyerekszobába, bekukkantani a dunyha alá. De mi történt: a rossz lelkiismeret izgalma vagy tán a bólé miatt olyan szerencsétlenül találtam odanyúlni a sötétben, hogy az egyik üvegen a hártyapapírt beböktem az uj­jammal. Halk pukkanás hallatszott, s az üveg fel is borult. Gyorsan utána­kaptam: úgy megijedtem, majd hogy el nem bőgtem magam. És ügyetlen zavaromban, azt se tudva, mit teszek, bevittem a bűnjelet éppen a társaság közepébe, olyasmit dadogva, hogy ezt így találtam, lukasán. Először fancsali képemet látták meg, csak azután a sérült üveget kezem­ben. Talán ezért maradt el a várt dorgálás; jókedvűek voltak, kapatosak, hát csak nevettek most is. És azzal az indokkal, hogy ez már úgyis megromlana, meg aztán Závodszkyék még meg se kóstolhatták: rögtön tányérokat, kana­lakat hoztak-üsse kő, egy üveggel kevesebb marad télre. Meg is ettük ott helyben (még meleg volt), nem is sok jutott egyre, hiszen tízfelé kellett szétosztani. Az üres üveget pedig - most már mind bűntársak voltunk - el­dugtuk apám íróasztalába: Róza néni már lefeküdt, s így tán észre sem veszi holnap, hogy egy hiányzik. Apám és Darvas a lét fő kérdésein vitáztak. Apám nagyon szeretett ter­mészettudományos könyveket olvasni, és több fizikai meg biológiai elméle­tet állított fel. Például azt, hogy a légnemű, cseppfolyós és szilárd után kell lennie egy negyedik halmazállapotmik is, amely úgy viszonylik a szilárdhoz, mint a szilárd a cseppfolyóshoz, vagyis az ilyen halmazállapotú test - mint­hogy molekulái abszolút nyugalomban vannak - a szilárdnál is kompaktabb, és elsüllyed a kőben, akár a kő a vízben. Egy másik elmélete szerint: amikor az ember meghal, nem hal meg rögtön egészen, mert az a másik valami - lé­629

Next

/
Thumbnails
Contents