A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

I. "Budapesti emlék" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

A beszállás elég simán ment végbe. A bejáratra fel volt függesztve a „Meg-Thelt” tábla, ami azt jelentette, hogy már csak harmincán szállhatnak fel. Borzasztó gomolygás támadt: a bennszülöttek, itteni szokás szerint, egymás torkába haraptak, és vasszögekkel döfték egymás lábát. Puss és a tábornok revolvert rántottak, és néhány bennszülött holttestén keresztül felrohantak a Villamos előhelyiségébe. Éles csengetés hallatszott: - a Villamos nekilódult - és elhagyta a kikötőt. Néhány bennszülött férfi és nőszemély (utóbbiak a jellemző óriáskalapban) sivítva kapaszkodott bele a feljáró lépcsőibe: ezeket a Villamos kapitánya, a Ka-Lauz döfölte le.

Kint voltak a nyílt Thökölióceánon.

A tábornok éppen a berendezkedéshez fogott egyik sarokban, mikor háta mögött suttogva hívta valaki. Megfordult, és kint a Villamos kiugró csengőszerkezetén egy embert pillantott meg, aki kuporogva húzta össze magát.

A hor-Dhár volt.- Ne tessék szólni bent - suttogta - és tessék a jegyárat nekem ideadni. Van jegy nálam. Ne tessék szólni.

És két sárga jegyet nyújtott át a tábornoknak.

A tábornok mindent megértett.

Ez volt a szakaszjegy.

XVI. fejezet

A Baross-bálvány. Borzasztó percek

A távol ködéből egyszerre, mint egy jelenség, meredt ki tíz óra felé egy érdekes és sajátos építmény: a Baross-bálvány, a bennszülötteknek, úgy látszik, valamelyik fétise. Merev, formátlan idomaival, kidülledt szemeivel valami borzongatóan idegenszerű hatást gyakorolt. A bennszülöttek egy régi papja, Tehet-Ségh-Telen csinálta, a nép, úgy látszik, nagy tiszteletben tartja; a körülötte heverő csontok és szalámi-hajak, szivarvégek tanúskodnak ama vér- és füstáldozatokról, melyeket e bálvány tiszteletére rendez a vadregényes babona.

Derült időben siklott a Villamos be a Rákóczi-öbölbe. Már-már úgy látszott, minden veszély és balsors nélkül érik el az Erzsébet-szorost, amikor, szemben a Hauer-romokkal, hirtelen robajszerű zúgás töltötte be a levegőt.-A ponyvát! - kiáltott a tábornok. - Ez a Pecs-Ken-Deő orkán!

De nem fejezhette be szavait. A következő percben zuhogó vízszilánkok kavarogtak szemeik előtt. Borzasztó kiabálás, tolakodás támadt: mindenki életére gondolt csupán. A nyitott ablakon keresztül ellenállhatatlan erővel zúdult be a halálos, kérlelhetetlen zuhatag.

541