A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

I. "Budapesti emlék" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

lől éles, fagyasztó sajtszag csapott szemébe. Hirtelen dacosan fellángoltak szemei. Felemelte karját, és szilárd, rajongó hangon kiáltott: — Nincs veszteni való időnk! Nem szabad visszariadni semmitől: csele­kednünk kell! Fantasztikus tervem van: - de válogatni nem lehet. Ide hall­gassatok, bajtársaim: - villamoson fogunk az Eskü térig hatolni - egy sza­kaszjeggyel!!!... XIV. fejezet Egy egész lélek Indulni akartak, de e percben borzasztó kiáltás hallatszott a hátuk mögött. Megfordulva, eltorzult arccal és irtózatos mozdulatokat ejtve pillantották meg a Kon-Flis vezetőjét. Száján véres tajték jelent meg, szemei kimered­tek, vért hányt, és karjait percenkint 90 kilométert kitevő sebességgel for­gatta. — Mi ez? - kérdé megdöbbenve a tábornok. De a hor-Dhár megnyug- tatólag legyintett. — Ez semmi. Kevés pénzt tetszett adni, olyankor így szokott. Sanssou zsebébe nyúlt, s egy pénzdarabot nyújtott át a Kon-Flisnak. Ez mindkét kezével megragadta, s „Zöreg-a-Niad”, „Köröszt-a-Niad” sűrű emlegetése közt fuldokló habzsolással torkába gyömöszölte. Azután három keserűet köpött a tábornok cipőjére, és közéje csapva a döglött lónak, elvág­tatott. Meg voltak mentve! XV. fejezet Előre, előre, egészen a Baross-bálvényig! Hideg, bóraszerű szelek fújdogáltak. A Villamos, horgonyt vetve, nyugtala­nul himbálódzott sínéin. A tábornok gyorsan beszerezte a legszükségesebb tárgyakat, ami útköz­ben nélkülözhetetlen a vérbeli utazónak. Régi írók műveiből ismerve a vi­szonyokat, néhány vízáthatlan ponyvát vásárolt Grill könyvkereskedésé­ben, amire, később látni fogjuk, mily szükségük is lett. Azután vízáthatlan vasakat, könyökszorítókat, vízáthatlan élelmiszert és vízáthatlan vizet vásá­rolt; konzervekkel még hazulról el voltak látva. Reggel kilenc óra öt perckor, kedvező szél mellett, bátor bizakodással és reménnyel - a Villamos megindult bizonytalan jövője felé. 540

Next

/
Thumbnails
Contents