Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
A realizmustól az elképzelt városig: Epepe - Kozák Péter: Halandzsa. Egy fejezet egy enciklopédiából
- Sügönyözz a belügyminiszternek! Ha még nem késő.- Még nem. Most szerelik fel a szájkosarat az akácfákra. Éppen arra jöttem. Különben, hogy vagy?- Attól a kis kétoldali fülhallástól eltekintve egészen jól. És Te?- Hadd el. Én is rossz bőrben vagyok. Még nem mondtam? Vérkeringésem van két napja.17 Ebben a párbeszédben minden szó értelmes, viszont a szöveg teljesen értelmetlen. Láttuk, hogy a klasszikus kiszeraméra-ha- landzsávaX ugyanabban a kötetben megjelent a Játékok című novella is, amely szintén értelmes-értelmetlenségekkel teli párbeszéd két ápolt között. Abban a novellában egyetlenegy értelmetlen szó szerepel csupán, a kverentesz. Nos, nevezzük ezt a második típusú halandzsa szöveget kverentesznek. Míg a kiszeraméra-halandzsában néhány értelmetlen szöveg szerepel értelmes szavak között, a kverentesz-halandzsaban csak értelmes szavak bukkannak fel, az egész textus azonban értelmetlen lesz. A halandzsa harmadik változata afájdala-halandzsa. Az ilyen típusú szövegek teljesen értelmetlenek, a kötőszavakon kívül a legritkább esetben vannak a textusban értelmes szavak, legfeljebb értelmes szavak hanga- lakbeli kiforgatásai. A névadó Fájdala egy közismert halandzsaszonett: 17 Nagy J. Béla: Halandzsa. Magyar Nyelv, 1948. 141-144. old. A pő, ha engemély, kimár De mindegegy, ha vildamár... Mert engemély mindez bagul Mint vélgaban a bégahur... Hasonló a Doboiza című „kurucnóta”:- Huj, kuszmabég, huj kereki!- Vatykos csukászok valaki!- Dengelegi!- Ne mánd, ne mánd a vereszt! Megjegyzendő, hogy ez utóbbi halandzsa típusú versek igen közelállnak a stílusparódiához, amelynek, mint köztudomású Karinthy Frigyes volt a nagymestere. Megkockáztatható az a feltételezés, hogy első halandzsa szavai felbukkantak már az így írtok ti (1912) verseiben és írásaiban.18 A halandzsa - mindhárom változata - a nyelv görbe tükre, a beszéd paródiája, a szavak kötetlen asszociációs rendszere. Karinthy megpróbálta a szavak értelmét és jelentését az abszurditásig kitágítani, új szavakat alkotott, a régi szavakhoz új jelentéseket adott. Ha elfogadjuk, hogy a paródia és a humo- reszk Karinthy sajátos látószöge volt, akkor a halandzsa volt a stílusparódia és a humo- reszk non plus ultrája, azok szükségszerű következménye, az utolsó és a legmagasabb fokozat. Az értelem nélküli szó, a jelentés nélküli mondat, a torszülött szöveg. is Karinthy Frigyes: Paródiák I. így írtok ti - így láttátok ti. Akkord, Budapest, 2001. 402
