Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Forradalmak kora - Vörös Boldizsár: Forradalom a műalkotásban – műalkotás a forradalomban
Karinthy verse nem nyert díjat a Farkas— Raskó-pályázaton,15 ám hatodik része önállóan, a korábbi szövegen végrehajtott néhány apróbb változtatással, Martinovics címmel megjelent a Nyugat 1910. március 1-jei számában.16 A hatrészes költeményt szerzője, az 1909-es szöveghez képest több, kisebb-nagyobb módosítással, közzétette a Renaissance 1910. augusztus 10-i számában, Vérmező, 795, május címmel.17 Az új cím az időpont megadásával sokkal egyértelműbben utalt a magyar jakobinusok kivégzésére, mint az 1909-es vers címe, e módosítással lényegesen gyengítve a Vér- mezőjelkép-értelmezés lehetőségét. A mű átalakításakor Karinthy a harmadik részből elhagyta Martinovicsnak az 1909-es változatból a fentiekben idézett ábrázolását, a forradalmár vallomásának leírásánál pedig sokkal általánosabb jellegű célkitűzéseket mondatott el vele, mint amilyeneket az előző szövegből idéztem: is A Farkas—Raskó-pályázatről szóló 1910-es jelentésében Tolnai Vilmos a Vérmező című költeményt, ha nem is tartotta jónak, a figyelemreméltóbb művek közé sorolta és így értékelte: „A »Vérmező« czímű költemény (31. szám, jeligéje: »Megleltem aszót, azt a nagy talizmánt«) Martinovichot idézi fel, a mint a börtönben rémlátásai vannak, majd bírái előtt áll, védekezik, szavaiban fel-felharsan a Marseillaise, de azután - híven ragaszkodva a történethez - megtörik, úgy hogy a bakó már inkább félhalottal bánik el, mint élővel. A szerző előtt lebegett valami kép, de megrögzíteni, megérzékfteni nem bírta, ízlése sem biztos, a rémes felé tétovázik, példáúl: Éjfélben horkanva riadt fel / Martinovics, ferenczes apát... / Krétafehér az arcza, / Szája fekete luk. Ez igen hatásos lehetne, példáúl falragasznak megfestve, de a költemény komor hangulatának egységét megrontja, tönkre teszi.” Jelentés a „Egy kardcsapással ujjongó szabaddá A mély erőket... s engem... látva lássák... ! Egy kardcsapással elsöpörni innét Szívek nehéz, nehéz lidércnyomását... Viharzó bércek büszke harca - Szabad mezőkön zengő háborúk - !! ...”18 Mindezek az átalakítások ugyanakkor nem változtatták meg alapvetően a mű gondolati koncepcióját. Amikor azonban 1913 során Karinthy az egyik kis budapesti színház számára elkészítette a költemény színpadi változatát,19 bár magán a versszövegen ezúttal kevés módosítást hajtott végre, a dramatizálásnál teljesen átértelmezte-újragondolta saját alkotását. Az immár A ferences apát® címet viselő „drámai jelenet” színhelye, a szerző utasítása szerint ,,[e]gy ferencrendű kolostor egyik cellája. Komor bolthajlatok. A falon, oldalt, nagy, sötéttónusu kép: Martinovics Ignác portrait-je. Két csukás barát, az egyik elöl ül, olFarkas—Raskó-páIyázatróI. (Felolvasta Tolnai Vilmos I. tag 1910. márczius W-én.) Akadémiai Értesítő, 1910. április 15. 205. old. 16 Karinthy Frigyes: Martinovics. Nyugat, 1910. március 1.335. old. E vers kisebb változtatásokkal megjelent még: Karinthy Frigyes: Martinovics. Pesti Napló, 1917. február 16.15. old. íz Karinthy Frigyes: Vérmező, 795, május. Renaissance, 1910. augusztus 10.634-640. old. is Karinthy Frigyes: Vérmező, 795, május, i. m. 640. old. is Dobos András: Egy ismeretlen Karinthy-kézirat. Irodalomtörténet, 1960/1. 73. old. Ld. még ált.: Fráter Zoltán: A Karinthy élet-mű. Fekete Sas, Budapest, 1998.163. old. 2o A mű kéziratát ld. Petőfi Irodalmi Múzeum, Kézirattár (A továbbiakban: PIM Kézirattár), V. 1712. A szöveget közli: Dobos András, I. m. 74-78. old., 2 tábla. 320
