Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka
neki is. De nem ártana, ha te beszélnél vele személyesen. Mondd meg neki, hogy Pesten és Bécsben dolgoztam elmeklinikán, elmeorvos vagyok, jól beszélek angolul, németül és franciául. Sajnos a pszichoanalízist abba kellett hagynom a Frici betegsége miatt, körülbelül 4 hónapig csináltam, és most olyan az anyagi helyzet, hogy nincs az én taníttatásomra havi 400-500 shilling, amire feltétlenül szükségem van, ha Bécsben élek. Egy ilyen nagy tervre, mint New York, meg tudom főzni a Gombát, de Bécs- re nem. Igazán, csak az öngyilkossággal egyenértékű privát mamuska élet marad számomra, ha nem mehetek ki, mert még ingyen se engednek dolgozni a klinikán. [...] Frici e percben Kosztolányi Ilona könyvét olvassa Kosztolányiról. Fantasztikusan jó, megpukkadok az irigységtől, komoly, nagy írás. Ezt se hittük volna.”78 Karinthy halála Karinthy betegségének kezdete idején, 1936-ban Aranka Bécsben dolgozik a Pötzl-klinikán. Amint erről Karinthy az Utazás a koponyám körülben is beszámol, agydaganatát Otto Pötzl diagnosztizálja. Aranka asszisztál, aggódik, gondoskodik, és ahol lehet, hangsúlyozza saját szerepét. „Onagysága szobát vett ki a Cosmopolitan Panzió-ban a Nybro-Gatanon. Tíz óra felé naponta bejött a kórházba, és késő délutánig ottmaradt. [...] Mint szakmabelit, 78 Böhm Aranka levele Bergmann Terézhez, 1936. október 15. In: PIM Kézirattára, Karinthy Ferenc hagyaték, 1993/25. n. n. sz. 79 Karinthy, 2007.137. old. őnagyságát különben szívesen fogadták az orvosok: már az első nap büszkén mesélte, hogy a tanár meghívta műtétéihez, és nagyon kedvesen magyarázott neki.”79 Kapcsolatuk utolsó, a műtét utáni két évének értékelése szempontjából sokatmondó egy másik Bergmann Terkához írt levél. Böhm Aranka szavaiból úgy tűnik, Karinthy betegségével nyugalmasabbá, egymásra figyelőbbé, gondoskodóbbá vált a viszonyuk. Aranka felfedezte és értékelni kezdte magában a hagyományosabb, gondoskodó társ szerepét férjéhez és gyermekeihez való viszonyában is. „Ez az utolsó két év, ha nem is volt harmonikus, de megenyhült. Az ő betegsége hozta vagy az öregség, nehéz megállapítani, de tény, hogy nagyon egymásnak éltünk, tiszta a lelkiismeretem, soha két év alatt komolyan meg nem bántottam és meg nem szégyenítettem. Meg kell őrülni!”80 Karinthy halála ugyanakkor az emlékezők szerint mégiscsak egy „hagyományos” veszekedést követően következett be. Karinthy Ferenc regényesített memoárja, melyben persze nyilvánvalóan erős a dramati- zálás, stilizálás, olyan forgatókönyv keretében beszéli el az utolsó percek történetét, amelyben Karinthy agyvérzése egyértelműen az Aranka által felkorbácsolt indulatok fiziológiai következményeként jelenik meg: „Apám kora délutánig aludt. Úgy fájt a feje, nem is kért ebédet, csak egy csésze feketekávét. Forrón itta ki, halkan hörpöl- getve. - így nem lehet inni! - szólt anyám. 80 Böhm Aranka levele Bergmann Terézhez, 1936. október 15. In: PIM Kézirattára, Karinthy Ferenc hagyaték, 1993/25. n. n. sz. 262
