Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka
negyvenévesen szerezte meg az orvosi diplomát. 1913 őszén, még Kertész Tivadarral való házassága előtt (de talán már az ő hatására?) kezdte meg orvosi tanulmányait a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem orvosi karán. 1918-ban első orvosi szigorlata letétele után kapta meg végbizonyítványát. A szigorlatot „jó” eredménnyel tette le, igaz, három részletben, „igazolt” elmaradások után (az élettani és a kémia szigorlat betegség miatt húzódott). Ezután hosszú időre abbahagyta tanulmányait, és a két további szigorlatot és szakmai gyakorlatot csak 1930-ban abszolválta, s végül 1932-ben, 39 évesen szerezte meg az orvosi diplomát. Nem véletlen, hogy épp ekkor folytatta és fejezte be az egyetemet. A tanulás kitörési csatornát jelenthetett erősödő személyes szorongásaiból, amelyekhez házassága válsága és a Déry-viszony viharai, majd a Déryvel való szakítás szintén hozzájárult. A dékáni hivatal vonatkozó dokumentuma szerint: „Karinthi Frigyes Ernőné BöhmAranka (1893. júl. 17. Ipolyság, Hont m.) felavattatott 1932. év július hó 25-én.” Második szigorlatát elégséges eredménynyel zárta, a harmadikat jó jelzéssel, ezen belül elmegyógyászati szigorlatára kitűnőt kapott. A vizsgáztató Schaffer Károly, a szigorlati bizottság elnöke Moravcsik Ernő volt.73 Pszichiáteri gyakorlatát az orvosi egyetem Elme- és Idegkórtani Klinikáján folytatta, és diplomája megszerzése után is dolgozott a Balassa utcai klinikán. Hogy 73 SOTE Levéltára. Egyetemes orvosdoktorok aranykönyve, 1926—1990. 218/1932. pontosan meddig, arról nem találtam adatot. A dékáni hivatal mutatókönyvében nem szerepel, hogy hivatalosan felvették volna a klinikára. A klinika kórrajztárában őrzött 1930-as évekbeli kórlapok között kutatva egyetlen helyen találkoztam Böhm Aranka nevével. Egy dementia senilisszel diagnosztizált beteg anamnézisét és talán kezelését is folytatta. Magánrendelőt is nyitott, ahol meglehetősen rapszodikusan rendelt, pácienseiről szinte semmit nem tudni. Állítólag analizálta Nóti Károly kabaré- és filmírót. Egy beszédes anekdota szerint egy rendelési időben megjelent betegnek, aki délutáni álmából zavarta fel, azt javasolta, hogy ha beteg, akkor menjen orvoshoz.74 Karinthy Márton közöl egy meglehetősen érdekes levelet, amelyet egy volt nőbetegétől, Konkoly Máriusznétól kapott 1940 körül. A levél rajongó, egyszersmind segélykérő, és arra utal, hogy Böhm Aranka iránt feltehetőleg a nők sem voltak közömbösek. Nem tudni, válaszolt-e neki Aranka, mi lett a további sorsa. „Nem tudom, hogy szólítsam meg, és hogy egyáltalában meg szabad-e nekem írnom ezt a minden valószínűség szerint exaltált és különös levelet. [...] Belőlem egy szó nem sok, annyit sem lehetett volna kihúzni, ha Maga nem az, aki. Én pillanatok alatt meglátom azt, aki nekem kell. Férfi sajnos nekem már nem kell. Én néhány nőt szerettem életemben nagyon. Most már nagyon régen senkim sincs, akivel beszéljek igazán és őszintén. [...] Oly jó len74 Karinthy Márton I. m. 1. k. 278. old. 260
