Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka

Pollacsek Cecil mama neves szalonjában is, ahol Déry „operettszereplőknek” érezte magukat.

A feltűnés keresésének és örömének az erotikus exhibíció izgalma is része volt. „Szerette a nyilvánosság veszélyét, izgatta a mások előtti szeretkezés lehetősége” - írja Déry. A kapcsolatot Déry önéletrajza szerint kiszolgáltatottság, folyamatos bizonytalanság, űzöttség jellemezte, melynek eleinte ő volt a szenvedő alanya, de az évek során egyre erősebbé vált Aranka kiszolgáltatottsága, félelme az öregedéstől, pontosabban attól a veszteségtől, amit az öregedés számára szimbolizált. Déry (hasonlóan Németh Andorhoz) felveti, hogy Aranka viszonya talán csak bosszú volt Karinthy hűtlensége miatt Gordon Ibivel; egymással akarta féltékennyé tenni férjét és Déryt, s ezzel biztosítani saját pozícióját. „[Fjérjét velem, engem férjével óhajt féltékennyé tenni, mindkettőnket pedig valamennyi, a láthatáron felbukkanó, majd alámerülő férfival.”66

„Nem szerelmi vágyaiban volt telhetetlen, az ember legveszélyesebb s termékenyebb ösztönével elsősorban hódításra és hatalomra tört. [...] Házasságát ingatagnak, önmagát kiszolgáltatottnak érezve — okkal, ok nékül -, szerelmünk első korszaka is már ezzel a rejtett motívummal nyitott: Arankának az öregedéstől való kóros félelmével. Női becséért tartották el - házasságban; ha amaz devalválódik, ez meg felbomlik, mihez kezd? Díszei hulltával

kenyere is elfogy. De inkább: kenyere fogytával díszei is hullanak. Egykor orvosnak készült, most tíz évvel később - talajt a lába alá - lassanként letette még hiányzó orvosi vizsgáit, még a mi lágymányosi szobánkba is elhozta vaskos belgyógyászati könyveit, hogy ölelkezésünk s a parizeres zsemlye elfogyasztása után hallgassam ki; meg is szerezte a doktorátust, de ez mit sem változtatott meg nem szűnő szorongásain.”67

A kapcsolat egyre zaklatottabbá, ingatagabbá válik. Aranka külföldről ír kétség- beesett leveleket azzal, hogy válni akar, nem bírja tovább. Berlinből azt írja, beleszeretett valakibe, az elől menekült oda. Déry odautazik, és első szeretője, Z[uchmann] Béla hegedűművész ágyában talál rá. Ezzel ér véget a viszonyuk. Böhm Aranka elmélyülő szorongásait mutatja egy négy-öt évvel későbbi (utolsó) Déryhez írt levél, saját nevére nyomtatott recepten, amelyet öngyilkossági kísérletét nem sokkal megelőzően írhatott, s melyet Déry idéz: „Férje beleegyezett abba, hogy Bécs- be meneküljön szeretője elől, pszichoanalitikus kezelésre. Megalázott, öregedő, szenvedő, jajgató asszony, segítsek rajta! Kórképe félreismerhetetlen, kényszerképzetes neurózis; ha a maga paciense lehetne, meg tudná gyógyítani magát. Szeretőjét unja is, le is nézi, de nem tud nélküle élni. Reszket, ha nem látja. Utcán, ha autóbuszra száll, utánaszalad a busznak. Munkáját hanyagul, lelkiismeretlenül végzi, öl65 Lásd Déry Tibor: Pesti felhőjáték. Budapesti Irodalmi Intézet, Budapest, 1946.

66 Déry, 1969. 365. old.

67 Uo. 383-385. old.

i

257