Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka

tözékére nem vigyáz, rendetlen, nem festi magát, azt mondják, mindig lehorgasztott fejjel jár, reszket a keze. írjak!” A „kényszerképzetes neurózis” öndiag­nózisa vitatható; a leírt tünetek inkább de­presszióra utalnak. Persze a szindróma összetettebb is lehetett, és hetven év távo­lából, írásos jegyzetekre támaszkodva bár­miféle diagnózis felállítása kényes és kocká­zatos. A feszült lelkiállapot 1934 nyarán tetőzik, amikor Böhm Aranka akkori szere­tőjével - Garai Pubival, Gombaszögi Frida fiával - való szakítását követően leveti ma­gát a siófoki Vitéz Panzió emeletéről. A sze­relmi csalódás volt tettének felszíni oka, de feltehetőleg egy mélyebb és hosszabb ideje tartó önértékelési krízis, a saját vonzerejé­ben, értékeiben való elbizonytalanodás volt az, ami — egyéb megküzdési stratégiák és csatornák híján - az önmaga ellen irányuló agresszióba torkollt. Néhány zúzódással megúszta az ugrást, amelyet talán inkább figyelemfelhívási kísérletnek, cry-for-help- nek szánt; hathetes lábadozása alatt Karin­thy mindvégig mellette volt. Öngyilkossá­gáról beszámolt a sajtó is. A Pesti Napló69 és az Az Est70 „súlyos szerencsétlenségről”, „balesetről”, a nagyváradi Napló azonban egyértelműen öngyilkosságról írt. Mint ,Ady múzsáját” emlegeti Böhm Arankát, és az okokat is boncolgatni próbálja: „... a házasság mennyire volt harmoni­kus, azt a külvilág nemigen tudhatja. Böhm Aranka típusa a háborús nemzedéknek, 68 Uo. 392. old. 69 Pesti Napló, 1934. július 29.11. old. 70 N. N.: Karinthy Frigyesné súlyos balesete. In: Egyfülu kosár. Karinthy Frigyes szerelmei. Irta és válogatta: Fráter Zoltán. Holnap, Budapest, 2007. 277. old. (Első megjelenés: Az Est, 1934. július rendkívül kiélezett idegzetű, és a kor összes áramlatait magán keresztülvezető egyéni­ség. Néhány évvel ezelőtt letette az orvosi vizsgát, rendelőt nyitott. Biztos, hogy ez a rendelő sem ment úgy, ahogy remélte, bár széles ismeretségi köréből elég jelentős pa- cientúrája keletkezett. [... ] nélkülözte azt a lelki összhangot, amely átsegítette volna az élet egyéb, materiális bajain.”71 Kosztolányiné értelmezése némileg ár­nyalja a képet; szerinte az öngyilkossági kí­sérlet legalább annyira Karinthynak szólt, mint a szeretőnek. Németh Andorhoz ha­sonlóan ő is úgy érzékeli, hogy a hűtlenség saját házassági játszmájuk, s paradox mó­don egymáshoz való kötődésük része volt. „Ez a boldogtalan asszony valaki más miatt követett el öngyilkosságot, legalábbis az eset külső képe ezt mutatta, de Karinthy tudta, hogy »minden másképpen van«, s azt is, hogy az a sok másképp is még más­képpen van, s ha a valódi okokat és összete­vőket mind ki akarnók deríteni, sok, na­gyon sok munkánk lenne, s még azzal sem fedhetnők fel a teljes igazságot.”72 Szakmai szálak Böhm Aranka szakmai élete, (orvosi, páci- ensi) kapcsolata a pszichoanalízissel csak hézagosán feltárt. Orvosi tanulmányait fél­behagyta, és csak jóval később, Karinthyval való házassága idején, 1932-ben, azaz majd 31.8. old.) 71 N. N.: Miért lett öngyilkos Karinthy Frigyes felesége? Ady múzsájának tragédiája. Uo. 278-280. old. (Első megjelenés: Napló [Nagyvárad], 1934. augusztus 7.2. old.) 72 Kosztolányi Dezsőné I. m. 125. old. 258

Next

/
Thumbnails
Contents