Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
A realizmustól az elképzelt városig: Epepe - Viniczay Zsuzsanna: Az újra-(nem)-olvasás hagyománya: Epepe
portáról szólnak ide”.108 „Újabb alvilági hívás [Karinthy Ferenc kiemelése. - V. Zs.] - Minthogy telefonunk most a szekrénybe került, a ruhák alá és a cipók, szandálok mögé, nem tudható, mikor és ki rakta be, onnan csönget fel, rekedtes, náthás, a mélyből esdeklő hangon. Ezúttal Dimitris az, a mélabús fakereskedő”.109 Az „alvilág” transzcendenciájának inadekvátként történő visszavonását jelenti annak burleszk- lokalizálása az ágy alatt vagy a túltömött szállodai szekrényben. A szerzői intencióval szemben a „mágikus realizmus” írás- és öndefiníciós kísérletében, a realizmus mitikus irányú „megemelésében” inkább a világ és az én megtartásáért, megragadhatóságáért folytatott küzdelem erőfeszítését olvassuk. A bukás pedig elkerülhetetlenül bekövetkezik, még ha elbagatellizálja is a címke: „Pech [Karinthy Ferenc kiemelése. - V. Zs.] - Nem tudom átrendezni a világot, hiába, erősebb nálam a nagy ismeretlen Rendező. Én pedig megbuktam.”110 A zárósor: „Szegény halandók.”111 Ez a momentum sem mint a mitikus lét egyértelmű, félreérthetetlen megnyilatkozása nyerhet kizárólagos értelmezést, hanem - lévén igen hangsúlyos, mert záróelem-ennél sokkal valószínűbb, hogy egyéb olvasatokban nyer értelmezést. Elliptikus mondatként három kiegészítést is hozzátehetünk: Szegény halandók-vagyunk mi, Szegény halandók - vagytok ti, Szegény halandók - ők, melyek közül a második és a harmadik enged valamely nem-halandó szféra 108 Uo. 316. old. 109 Uo. 335. old. no Uo. 344. old. megnyilatkozására következtetni, míg az első az előbbieket tagadja, már amennyiben Xenodike a megnyilatkozás alanya. Ha azonban a kijelentést valamely fölérendelt elbeszélőnek tulajdonítjuk, úgy a zárómondat irrelevánsként utasítja el a kérdést, Xenodike a mitikus létszféra küldötte-e vagy sem. A Karinthy Ferenc életében talán még ismertebb, Budapesten (és talán az egész országban) otthonos-közismert íróalaknak a kisregényben fellelhető biográfiai „ismertetőjegyei” is megnehezítik a főhős mitikus szférával való érintkezésének olvasatát. Ráadásul ezek az „indexek” mindjárt a mű kezdetén elénk sorakoznak, ilyenek az utazások, a színházi kapcsolatok, a munka-, étel-, ital-: élethabzsolás (például a kávéfőzés) élvezetes leírása,112 vagy összefoglalva: „Vasárnap éjjel, kicsit ázottan [Karinthy Ferenc kiemelése - V. Zs.] - Én mindig mindent a saját teljesítőképességem felső határán csináltam, a kerek mennybolt a tanúm rá, a munkától az ivásig, sose kímélve erőimet.”113 A zárlat Marich Géza halálának feltételezhető körülményeiben a Halál Velencében motívumaihoz kapcsolható, így annak élő, mert irodalmiságban létező mítoszhorizontja felé mutat. Azonban az új istennő nem születik meg, mert ilyenként alapvetően felismer(het)etlen marad. Ennek okait több irányban is kereshetjük: a vizsgált szöveg nem jelent legyőzhetetlen kihívást a metonimikus olvasás számára, az író figurájának egyes vonásai pedig alapul szolgálhatni Uo. 351. old. 112 Uo. 278-281. old. na Uo. 281. old. 421
