Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
A realizmustól az elképzelt városig: Epepe - Borbás Andrea: Lágymányosi szív
zúgtak és nyögtek, a teniszpálya mögött egyetlen perc alatt befagyott a Feneketlen tó.25 A Baracklekvár című novellában azonban már megjelenik a terület másik arca. A novella egyik passzusa éppen a Verpeléti út 22. kapcsán mutatja be a táj kétarcúságát: „Mi akkor a Verpeléti út végén laktunk, a dohánygyár és a még ki nem szárított Lágymányosi-tó közelében, grundok, beépítetlen füves telkek közt egy hatalmas új sarokházban, a hatodik emeleten.”27 Talán ennek a lakásnak a hatalmas erkélye ihlette a Dukich Emil születésnapja című novellában megjelenő erkélyt. „Nem is erkély: valóságos terasz húzódott itt fent, a hatodik emeleten, tágas, széles, végig a lakás egész hosszán [...] szemben a Vár, a Gellérthegy oly közel, lámpasorai szinte ujjal tapinthatók.”28 Az Ötvenes éve/P című novellában is Lágymányos városi karaktere ábrázolódik: Karinthy megemlékezik Szüret utcai lakásuk (Karinthy és felesége 1955-ig éltek a Szüret utca 5-7-ben) házmesteréről, valamint a ház előtti erősen lejtős fordulóról. Az igazsághoz hozzátartozik még, hogy Karinthy Ferenc, aki az FTC vízilabda szakosztályának leigazolt versenyzője, majd egy évtizeden át a csapat úszó- és vízilabda szakosztályának elnöke volt, a Ferencvárost is szülőföldének érezte, annak is nevezte a Jankovicsnak adott már többször 26 Karinthy Ferenc, 1980b. 15. old. 27 Karinthy Ferenc: Baracklekvár. In: Karinthy Ferenc, 2001.11. old. 28 Karinthy Ferenc: Dukich Emil születésnapja. In: Llő.: Karinthy Ferenc, 1983. 249. old. 29 Karinthy Ferenc: Ötvenes évek. In: Uő.: Staféta. Magvető, Budapest, 1991.90-91. old. 30 Karinthy Ferenc: Szülőföldjeim. Jankovics idézett interjúban.30 (Karinthy Frigyes halálakor a család Ferencvárosban élt, az Üllői út 66. B/Il-ben laktak, egy újonnan épült ház háromszobás lakásában, a hatodik emeleten.31 Itt játszódik A jó hiénái?1 című novella, amelynek a Karinthy Frigyes halála utáni árverés a témája.) De visszatérve a 33 szülőföld-tematikára, a Ferencvárosi szív című novella is ezt az érzést erősíti - legalábbis a címében. Igaz ugyan, hogy a címbéli jelzős szerkezet a novellában nem annyira a városrészre vonatkozik, hanem a küzdésnek, a lehetetlen legyőzésének a metaforája. Az Üllői út a maga sokszínűségével nagy hatást gyakorolt Karinthy Fe- rencre. A Budapesti tavaszban például egy érdekes, régi házat örökített meg. „Olyan furcsa ház volt, egy falusi ház Budapesten. Az udvaron poroló volt, zöld vaskút szakállas emberfejjel, egy nagy diófa, azon hinta lógott, még ólak is”.34 A Budapesti őszben pedig a pusztulást: „Ez a kerület különösen sokat szenvedett, az Üllői út szinte romokban, egyetlen ablak, kirakat nem maradt épen, az úttesten mindenütt géproncsok, némelyik a felismerhetetlenségig szétesve és görbülve-torzulva, vastagon törmelék, eldűlt lámpaoszlopok, a fák, az Üllői úti fák jórészt tövestül kicsavarva. A volt Mária Terézia, ma Kilián laktanya hatalmas épülettömbjének falai sebekkel boJózseffel. In: Karinthy Ferenc, 1984. 414. old. 31 Kari nthy Márton : Ördöggörcs. Utazás Karinthyába. Ulpius-ház, Budapest, 2003.1. k. 94. old. 32 Karinthy Ferenc: A jó hiénák. In: Karinthy Ferenc, 2001.43-55. old. 33 Karinthy Ferenc: Ferencvárosi szfv. In: Karinthy Ferenc, 2001. 79-103. old. 34 Karinthy Ferenc, 1980b. 85. old. 392
