Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka
Aranka megmutatta naplóját, s Karinthy a bejegyzéssel mintegy részévé vált, „beleírta magát” felesége élettörténetébe. Karinthy két (keltezés nélküli) levelében, melyeket Párizsba írt feleségéhez, ugyancsak az irónia és a gyengédség hangja a legerősebb. A Tihanyi-viszonyra való utalás, a „volt nőm” megszólítás vagy a „Ker- tész-Karinthy” aláírás megmutat valamit a köztük zajló folyamatos féltékenységi játszmákból, de abból a humorból és kötődésből is, amely ezeket mozgatta. Böhm Aranka fogékonysága a groteszkre erős összetartó szál lehetett kettejük között. Karinthy tiszteletben tartja, vagy legalábbis humorral kezeli felesége külön útjait. Anyagilag rendelkezésére áll, de nem érzékelteti ezt a fölényt, sőt, inkább önmagát állítja be (ironikusan) függő, kiszolgáltatott helyzetűnek. A gondoskodás és a gondoskodásra szorulás egyarántjelen van a mondatokban. „Remélem, jól érzi magát, hogy Párizsban pont szegény Tihanyival került össze, azt sejtettem. [...] Hogy áll lelkiélet dolgában, tudom, hogy az ilyesmi maguknál költőknél fontos. Apropos, költészet, hagyjon békén azzal a két évvel ezelőtt írt rossz verssel, de azért jellemző magára, senki nem vette észre Pesten, csak maga Franciaországban, ez is olyan, mint mikor minden két hónapban egyszer el akarok dugni ötven pengőt. [...] Hát milyen az az Óceán, képzelem, hogy hatott magára, micsoda hatalmas impresszió, gyönyörűket fog írni, ha hazajön. 2? Karinthy Frigyes levele Böhm Arankához. Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára, Karinthy Ferenc hagyaték, 1993/25. n. n. sz. A továbbiakban: PIM Drága Aranka, bizonisten nem tudom, mit vár tőlem, milyen levelet, legjobb lenne persze, ha maga írná meg helyettem, úgy, ahogy azt elképzeli, és nekem bekül- dené aláírás végett. így aztán nem volna ok se haragra, se neheztelésre.”27 „Kedves volt nőm, ahogy Kegyed déva- jul írni szokta, ebben a harmadikban se írhatok mást, mint hogy igen nagy küszködéssel intézek mindent összeomlani akaró gazdasági életemben - intézem a dolgokat, tehát fölösleges kiváló titkáromat figyelmeztetni az én kötelességeimre. [...] Gabi, Cini el vannak intézve (Gabi átment a póton), azt azonban képtelen vagyok elintézni, hogy Maga „hónapokig” Párizsban éljen, ahogy írja - képtelen vagyok, nem is annyira anyagi okok miatt, hanem egyszerűen azért, mert minden segítség nélkül, ha ez a segítség csak látszólagos is, én nem tudom együtt tartani a nehéz családot, aminek természetszerű belső képviselője csak a kegyed anyai és családanyai presztízse lehet. Tehát, ha tanácsomat elfogadja, azt ajánlom, hogy ha Párizsban kimulatta magát, mégiscsak jöjjön vissza, már csak azért is, hogy a népek ne mondhassák folyton, na ez egy finom anya és asszony, és Karinthy egy hülye. Mit kell azt a népeknek tudni? Útiköltséget - mihelyt túl leszek az évvégi rémségeken - küldök. Tisztelettel Kertész-Karinthy”28 Kézirattára. 28 Uo. 245
