Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka

Karinthy számos művében29 és személyes írásában boncolgatja a férfi-nő kapcsolat mibenlétét, s ehhez feltehetőleg az Arankával eltöltött évek is élményanyagul szolgáltak. „Egyszer elárulta, hogy a kifejezési formájában annyira karinthys megállapítást: »Ha egyedül vagyok a szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába« - Aranka lényének hatása váltotta ki...”30 „Szeretni, ez ugye annyit jelent: jót kívánni a másiknak? De ki meri azt állítani, hogy férfi és nő, aki ebben a minőségben él együtt, jót kíván egymásnak? Mindkettő azt kívánja a másiktól, hogy ismerje el az ő hatalmát, hogy ne tudjon élni nélküle, haljon meg, tébolyodjon meg, törjön össze, megsemmisülve és mindenét elveszítve ünnepelje a másik véghetetlen hiúságát.”31 „Házasság: harc, melyben az egyik fél alimentálja a másikat.”32 Arankáról: „Ragadozó típusú nő; vérszemet kap, ha panaszkodik vagy kiált a sebesült (lelki), ráveti magát: dührohamot kap a szenvedés láttán,

a szenvedő ellen\ legjobb, ha halottnak tetteti 00

magát az ember.”

A Karinthy „nőgyűlöletét” illető probléma azonban jóval összetettebb annál, semhogy kijelenthetnénk, ennek Aranka volt legfőbb gyökere. Karinthynak sem az írással, sem a nőkkel való küzdelme nem Böhm

29 Karinthy „nőkérdést” temalizáló novellái többek között: Ballada a néma férfiakról, Esik a hó, Az asszony, Arabella.

30 Megyery Sári: Én is voltam jávorfácska. Magvető, Budapest, 1979. 400. old.

31 Karinthy Frigyes: Kötéltánc (1923). In: Uő:

Regények I. Utazás Faremidóba - Az ezer arcú lélek - Capillária - Kötéltánc. Akkord, Budapest, 2000.

Aranka mellett kezdődött, sőt, Arankával való találkozása mintha inkább következménye, szindrómája lett volna ezzel kapcsolatos problémáinak, szorongásainak, ambivalenciájának, amely „az ellentétes és egymást megszüntetni szándékozó, de nem tudó tendenciák váltakozásával egyszerre kelt rokon- és ellenszenvet, s teremt szűnni nem akaró várakozási feszültséget”34. Ahogy Devecseri Gábor fogalmaz: „Aranka úgy lép életébe, mint az elképzelések megvalósulása, sőt az elképzelések alapjául szolgáló eddigi élmények legsúlyo- sabbika”35. A Capillária (1921) ötlete még Judik Etellel való kapcsolata alatt kezdte foglalkoztatni, s egyes értelmezések szerint36 a mű nem nőgyűlöletről, hanem éppenséggel arról tanúskodik, hogy Karinthy érzékelte az összefüggést nemi és társadalmi, illetve pszichés berendezkedés között. Ha a Capillária egésze talán nem is, de egyes passzusai, és különösen a H. G. Wellshez szóló levél-bevezető valóban igen modern, a biológiai esszencializmust elutasító nemiszerep-felfogást tükröz.

„Hatezer éve [... ] ember alatt öntudatlanul mindig férfit értett a filozófia, irodalom és művészet, még a szociológia is.” [...] És minden megállapításnak férfiszaga lett, és minden törvénynek férfialakja, amibe nem is lehetett belegyömöszölni a nőket. (...] Miután a nőre nem lehetett alkalmazni a

343. old. A továbbiakban: Karinthy Frigyes, 2000.

32 Karinthy Frigyes: Négy notesz és száz noteszlap.

In: Karinthy Frigyes, 1964. 330. old.

33 Uo. 325. old.

34 Halász László: Karinthy Frigyes. Szépirodalmi, Budapest, 1972.105. old.

35 Devecseri Gábor/, m. 143. old.

36 Dolinszky /. m. 67-72. old.

246