Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai

négyszer is ezt írták be -, ezért jó okunk van abból a feltételezésből kiindulni, hogy id. Karinthi ekkor már a Ganz gyárban dolgozott. Fuszek Tivadar és Gulden Gyula pedig szintén ennek a gyárnak voltak alkalmazottai, és id. Karinthi innen ismerte őket.59 A lányok keresztmamájáról azonban semmit nem tudunk.

Meg kell mondanom, hogy igazából ezt a két forrást, a házassági szerződést és a kike- resztelkedésnek ezt a dokumentumát volt igazán nehéz megtalálni. A szerencsének persze ezután is szerepe lesz, hiszen arra nincsen soha garancia, hogy egy irat, amelynek létezéséről egy másik irat tudósít, tényleg megtalálható lesz-e a levéltárban. De amint rövidesen a kedves olvasó is láthatja majd, ennek a két forrásnak a felfedezése annyiban mégis cezúrát jelent, hogy az ezekben megtalálható vagy ezekből kikövetkeztethető adatok, apró adalékok újabb forrásokban megtalálható információk egyfajta eszkalációját idézik majd elő.

Annyit már most is tudunk, hogy Kohn József 1846. március 28-án született Pápán. 1874. július 6-án, azaz 28 éves korában nevét Karinthira változtatta. A belvárosi Kishíd utcában lakott, foglalkozására nézve pedig ódon-könyvkereskedő volt, amikor 32 éves korában 1878. december 1-jén elvette feleségül a pesti születésű Engel Karolinát, aki ekkor 27 éves volt, és a Gizella téri Haas-palotában lakott. A házasságkötéssel id. Karinthi 1500 Ft hozományhoz jutott, amelyet saját, bejegyzett cégébe kellett befektetnie, miközben felesége továbbra is megtartja tulajdonjogát efelett az összeg felett. 1879. október 15. és 1885. január 16. között négy lánya született. 40 éves volt, amikor 1886. január 3-án feleségével és négy lányával egyetemben meg- keresztelkedett a Deák téri evangélikus templomban, ahol is a német anyakönyvben regisztrálták őket. Ekkor már Erzsébetvárosban lakott a Damjanich utcá- ban, és már nem önálló vállalkozó, hanem magánhivatalnokként a Ganz gyárban dolgozott, hasonlóan keresztszüleihez, Fuszek Tivadar irodafőnökhöz és Gulden Gyula gyárigazgatóhoz. Már keresztényként jött a világra 1887-ben Ftigyes Ernő, majd 1892-ben József Armin nevű fia is, akik közül az előbbi Karinthy Frigyes néven híres magyar író lett, és a Nyugat első alkotónemzedékének tagjaként vonult be a magyar irodalom halhatatlanjai közé. De eredeti nevük és származásuk időközben minden jel szerint homályba veszett. Ezt a felejtést próbálom megérteni és értelmezni, amikor tovább folytatom kutatásaimat a Karinthyak eredetének nyomában.

Legelőször is a pesti zsidó házassági anyakönyvben kellene megtalálni őket, hogy megtudjuk végre, mi volt a foglalkozása a két nagypapának, majd a Magyar Országos Levéltár belügyminisztériumi iratokat őrző részlegében kellene kihalászni a névváltoztatási, illetve névmagyarosítási iratok közül a 27 756/1874-es számú iratot azért, hogy megtudjuk belőle, mi oka lehetett Kohn Józsefnek arra, hogy Karinthira magyarosítsa a nevét.

59 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) iratai. Személyzeti nyilvántartókönyvek 50. sz. 5. Z 435 Ganz Rt. Személyzeti és Munkaügyi Osztály kötet.

83