Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai

Az órás és a papírkereskedő Miután a házaspárt megtaláltam a pesti neológ anyakönyvben, ezzel most már színre lép a házassági szerződésnél még teljesen a háttérbe húzódott család. Kohn Lipótról meg tudjuk, hogy foglalkozására nézve órás, viszont nem derül ki, hogy élet­ben volt-e még fia esküvőjekor. Engel Dá­viddal éppen fordított a helyzet. O volt az egyik tanú,61 tehát biztos, hogy élt még 1878-ban, de mivel az anyakönyv magánzó­nak mondja, ezért foglalkozásáról továbbra sem alkothatunk pontos képet. A magánzó Engel Dávidról, aki 1878-ban a Haas-palo- tában lakott családjával, így csak annyit tu­dunk meg, hogy aktív gazdasági tevékeny­ség kifejtése nélkül is volt pénze nemcsak arra, hogy lányának 1500 Ft hozományt, il­letve közel 1000 Ft kelengyét biztosítson, de arra is, hogy drága helyen béreljen la­kást. Vörös Károly Budapest egyesítésének centenáriumára írt művében a következő­képpen írja le Engel Dávid egykori lakókör­nyékét egy képzeletbeli városnéző séta végállomásaként. A szerző megkonstruálta utazó valamikor 1872. november végén, azaz id. Karinthi és Engel Lina esküvője előtt éppen hat évvel járt erre, s hogy mit láthatott, arra nézve idézzük magát a szer­zőt. „Rövid kis utca vezet a szomszédos másik térre [mármint a József nádor térről - L. A.], amelyet korábban a város német színházáról Színház térnek hívtak, de ame­60 BFL XV.20 A 35 A Pesti Izraelita - Neológ Egyház házassági anyakönyve. 313/1878 tsz. (1878. 12.01.) 61 Id. Karinthi József tanújának családnevét sajnos nem sikerült kiolvasnom, így csak annyit tudok, hogy Fülöpnek hívták. Fülöp utónevű ember pedig lyet néhány éve hivatalosan Gizella térnek neveznek az uralkodó egyik leányáról. A té­ren nemsokára leszedik az állványokat a ha­talmas Haas-palotáról, amelyet a Vigadó hátához csatlakozó telekre építtet a dús­gazdag bécsi szőnyeg- és lakástextil keres­kedő cég, áruháznak és hatalmas jövedel­mű bérháznak. Melegen világítanak a Kugler-cukrászda ablakai, ahol a jómódú polgárnép most fogyasztja uzsonna kávéját; bezárt vastáblákkal védett ablakaik mögött hallgatnak a Kereskedelmi Bank irodái. A tér másik végén pedig, gázlámpáktól s a ki­rakatok fényeitől is kivilágítva, ott nyílik a Váci utca, a város leghíresebb, legelőkelőbb üzleti utcája. Utazónk búcsút vesz vezető­jétől, illendő borravalót csúsztatva a marká­ba”,62 majd miután végigsétált a Váci utcán és közelről is szemügyre vette a Városháza épületét, hazatér a Kishíd utcában lévő szállodájába. Arról nem tudunk, hogy haza­felé menet nem találkozott-e össze Kohn József antikváriussal, mint ahogy arról sem, hogy ez utóbbi 1872-ben is a Kishíd utcá­ban lakott-e már. Nem tudjuk azt sem, hogy Engel Dávid már a három város egyesítésének idején is itt lakott-e, rögtön az állványok leszedése után beköltözött-e itteni lakásába. A Buda­pesti Czírn- és Lakjegyzék tanúsága szerint azonban 1882-ben már a Váczi körút 17. szám alatt lakik,63 de a pesti neológ há­zassági anyakönyvbe már két évvel koráb­ban is ez a cím került bejegyzésre Heléna nem került elő újra az általam vizsgált iratokból a későbbiekben, ennek következtében itt nyomot vesztettem. 62 Vörös, 1973.17. old. 63 BCzLj. 1882. II. k. 84 I

Next

/
Thumbnails
Contents