Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai

sai között - hatékony ellenszerre találhatunk a fenti téveszmékkel szemben.7

Mindezen veszélyek ellenére én úgy vélem, hogy Karinthy Frigyesnek a Cipőcsokor című novellájában és más családtörténeti vonatkozású munkáiban is ott munkál az, amit leginkább az implicit emlékezet schacteri fogalmával jelölhetünk. Az implicit emlékezet az amnéziával van összefüggésben. Az emlékezet akkor implicit jellegű, ha múltbeli tapasztalataink anélkül befolyásolják észlelésünket, gondolatainkat és cselekvésünket, hogy tudnánk róla. Vannak olyan agysérülést szenvedett emberek, akik egyáltalán nem tudnak visszaemlékezni a múlt bizonyos eseményeire, akiknek ezekről a dolgokról nincsenek explicit emlékeik, miközben implicit emlékezetük érintetlen maradt. Ezért lehetséges az, hogy egy am- néziás beteg nem tudja magáról, hogy kicsoda is ő valójában, miközben egyáltalán nem felejtett el járni, biciklizni vagy éppen zongorázni, feltéve persze, hogy ezeknek a folyamatoknak az irányításában résztvevő agyterületek nem sérültek meg.8 De vajon lehet-e implicit emlékezetünk olyan dolgokról, amelyeket szüléink és más felmenőink hallgattak el előlünk? Felfedezhetők és megfejthetők-e a felejtésre ítélt múlt árulkodó nyomai a ránk maradt szövegekben, ahhoz hasonlóan, ahogy az amnéziás betegek mozdulatai is árulkodnak az amnéziás állapotot kiváltó traumatikus esemény előtti életükről. Tekinthetjük-e ezeket a szövegeket az implicit emlékezet helyének? Ta7 Levinas, Emmanuel: Jelentés és értelem. In: Uő.: Nyelv és közelség. Tanulmány-Jelenkor, Pécs, 1997. 74-76. old. Ford : Tarnay László, e Schacter /. m. 18-19., 25. old.

9 A kutatás tárgya és helyszíne fogalmainak

nulmányom tárgya tehát a történeti emlékezet működésmódja, a vizsgálat mikrotör- téneti helyszíne9 pedig a Karinthy család történetének emlékezete, amit korábban ismeretlen levéltári források tükrében veszek szemügyre.

„így halt ki családom”

„Általánosságban valamennyi művészet az emlékezeten nyugszik, a mű - közvetve vagy közvetlenül - a művész személyes tapasztalatát tükrözi. A különbség az, hogy egyes művészek nagyobb, mások kisebb teret engednek az emlékezetüknek. Megtanultam, hogy a művészek sokkal hatásosabban képesek az emlékezet személyes, élményszerű vonatkozásait közvetíteni műveiken keresztül, mintha szavakkal próbálnánk azt elmondani. A tudományos kutatás során tárhatjuk fel a legalaposabban a memória működését, viszont a művészek képesek a leghathatósabban megvilágítani, milyen szerepet játszik az emlékezet hétköznapi életünkben.”10

Schacternak ezek a gondolatai sok kérdést vetnek fel a fent említett novellával kapcsolatban. Ha elfogadjuk, hogy valamennyi művészet legalábbis nagy általánosságban tekintve az emlékezeten alapszik, akkor is kérdéses marad az, hogy valóban emlékezetének vagy hiányának engedett-e teret Karinthy Frigyes a Cipő- esokorb'án. Ha valóban az emlékezet hiánya

distinkciójához vő. Geertz, Clifford: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In: Uő: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Századvég, Budapest, 1994.189. old. Ford.: Berényi Gábor, io Schacter/. m. 28. old.

49