Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Jakab Réka: Egy zsidó órás a református Ókollégium udvarán
az ún. esküdtváltságot.76 Minden háztulajdonnal kapcsolatos ügyletről (vásárlásról vagy eladásról) ugyanis szóban vagy írásban ún. bevallást kellett tenni a városi tanács előtt, amely a bevallásról bizonyságlevelet állított ki, mintegy közjegyzői funkciót látva el ezáltal.77 Gyakori a város panasza, hogy a zsidók csupán házuk és szántóföldjeik után fizetett adóik arányában fizetnek a városi pénztárba, személyük és mesterségük, valamint vagyonuk után fizetett adóik után nem járulnak hozzá a városi házipénztár kiadásaihoz. Márpedig a város ebből fizeti a hadnagyot, a vá- sárbírákat, a szállásmestert, a városi hajdúkat és az éjjeli őröket. Miután pedig a zsidóság egyre nagyobb számban való betelepedése miatt a belső városban az adózók aránya lecsökkent, a város minden áron arra törekedett, hogy az uradalmat a zsidóság ilyen típusú megadóztatására is rávegye. Egyáltalán nem fizettek a város házipénztárába adót a házzal nem rendelkező, illetve zsellér zsidók, ugyanis nem adóztak a vármegyének. Ok albérlőként többnyire zsidók házában, és nem kis számban keresztényeknél laktak. A városi tanács azt is felpanaszolta az adóztatás érdekében a vármegyére írt folyamodványában, hogy mivel a zsidó kereskedők túlsúlyba kerültek, az őket érintő csődperek aránya is megnőtt. Ez mindenképpen a városi magisztrátust terheli, amely állandóan „a zsidók ügyeivel bajlódik”, méltányos lenne tehát, hogy a tisztviselők fizetéséhez ők is hozzájáruljanak. A zsidó község a panaszra adott válaszában cáfolta, hogy 76 VeML V.2.a 628, 661/1841. 77 VeML V.2.a 161/1826 Abelesz Lipótné belsővárosi Ispotály utcai házeladásának bevallásához vő. VeML V.2.a 632/1826. Rechnitzer Léni, Jakab és a zsidó kereskedők perei lennének többségben, és azzal érvelt, hogy a város akkor is köteles lenne egy-egy eljárást lefolytatni, ha a felperes nem pápai lakos, tehát nem fizet a városnak adót. Egyébként pedig az éjjeli őrök fizetéséhez ők is hozzájárulnak 60 forinttal. A belsővárosi zsidóság bírói fóruma 1800-tól első fokon a városi tanács volt, addig saját elöljáróságuk intézte ügyeiket a földesúri úriszék közvetlen felügyelete alatt. Az itt lefolytatott eljárások után ún. bírói és hajdúpénzt fizettek a városnak. A Külsőváros zsidó lakói első fokon is az Esterházyak joghatósága alatt állottak, peres ügyeikbe a város nem szólt bele. A kuriális telken lakó zsidók perei szintén az úriszék előtt folytak. A pápai városi zsidóság nem rendelkezett a pápai polgárokjogaival. Vallási intézményeit maga tartotta fenn. Bár tagjai lakhatást szereztek az uradalomtól, nem viselhettek hivatalt, nem élvezhettek vám- mentességet, mesterei többnyire nem lehettek céhtagok.78 Kereskedők A zsidó kereskedők mind számarányukat, mind a megforgatott tőkét tekintve fontos szerepet játszottak a reformkori Magyarországon. A város kereskedelmi életének minden szintjén jelen voltak. A tehetősebbek vékony rétegét alkották a tőzsérek (az összeírásokban quaestorok), akik általában Móric Ispotály utcai házukat eladják Áron Lévinek és erről bevallást tesznek. 7B VeMLIV.I.b. 125/1825. 34 i
