Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten
asszony, aki képes volt kihasználni az ellátó- rendszer hézagait, évi 4000 korona jövedelemre tehetett szert, sőt, teljesen felruházhatta gyermekeit. A többség azonban nem tudott évi 2400 koronánál többet összeszedni, amennyiben munkát vállalt, akkor talán elérhette az ügyesebb társnő jövedelmének szintjét. A katonafeleségeknél is nyomorúságosabb helyzetbe kerültek évi 850 korona jövedelmükkel a hadiözvegyek, akik, még ha rendkívüli képességekkel rendelkeztek, sem érhettek el 3700 koronánál magasabb összeget.15 Sokszor azonban az ügyes háziasszony is pórul járt, mert hosszas utánajárás után még a háborús minőségnél is silányabb, hamisított árut vitt haza. A spanyolnátha Budapesten Magyarországot a 19. század utolsó évtizedétől kezdve több nagyobb influenzajárvány-az első ismert 1889-1890-ben volt- érintette, de ezek halálozási aránya meg sem közelítette a koleráét, a vérhasét vagy a klasszikus gyermekbetegségekét, pl. dif- téria, kanyaró, skarlát stb. Az elhunyt fertőzöttek többsége a szövődményként fellépő tüdőgyulladásba halt bele. Szórványos esetekben ugyan az influenzát jelölték meg is Vörös, 1978. 740. old. 16 Példaként néhány adat: 1898-ban a tüdőgyulladásban elhunyt 1141 személy közül 13 esetben tüntették fel az influenzát halálokként, 1899-ben az 1262 közül 42 esetben, 1900-ban 85 esetben, 1905-ben a tüdőgyulladásban meghalt 1077 esetben 100 alkalommal került be halálokként az anyakönyvbe. Főváros Közlöny, halálokként, de a későbbiekben a tüdő- gyulladásban elhunytak számának drasztikus növekedése általában az influenza felbukkanását jelezte. 1898 és 1918 között legalább nyolc esetben jegyeztek fel nagyobb influenzajárványt, többek között 1918 tavaszán is volt egy kisebb járvány a magyar fővárosban.16 A betegséget az első világháborús változat megjelenéséig a kevésbé veszélyes kategóriába sorolták, így utólag sem vették fel az 1876-ban elfogadott XIV. törvénycikk, az úgynevezett közegészségügyi törvény bejelentésre kötelezett betegségei közé. Budapesten az influenza spanyol betegség nevet viselő veszedelmes változata járványos formában bizonyíthatóan már 1918 nyarán megjelent, az első eseteket júniusban észlelték az olasz hadszíntérről a Zita Kórházba szállított katonákon, foglyokon. Rövid idő alatt megfertőződött egy teljes pavilon csaknem összes betege, beleértve az orvosokat és az ápolószemélyzetet. Tömeges megbetegedések július közepétől fordultak elő, majd a betegség terjedése augusztus közepe táján alábbhagyott.17 Az átmeneti visszaesést a szakemberek később annak tulajdonították, hogy a tehetősebbek vidékre menekültek a betegség elől. Szeptember elején csak szórványos 1918. október 15.1990. old. u A spanyolnátha három nagyobb hullámban söpört végig a Földön. Az első hullám Németországban 1918 júniusában tetőzött. Az 1918 őszére eső második hullám, majd az 1919 elején következő harmadik hullám az elsőnél sokkal hevesebben zajlott, több halálos áldozatot követelt. Taubenberger—Reid—Fanning, 2005. 52-58. old. 215
