Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Lugosi András: A szegény kisgyermekek panaszai
gatnak abban a percben, mikor belépek [...]. Minden vér a szívembe szaladt [...]. Mégis annyira fegyelmeztem magam, hogy kijött ennyi a torkomon, elég közönyös és fölényes hangon: „Ugyan ne hülyéskedjetek — nagyon jól tudom, hogy itt vagytok!” A következő pillanatban nevetés harsam fel, és a villany kigyulladt... Körülnéztem és... és láttam testvéreim szerető arcát... a testvéreimét. Senki más nem volt. Vörös lettem, aztán fehér, csukló hang tört ki torkomból, amiről először én is azt hittem, hogy nevetés ... de a nevetésből hosszú, éles bőgés bontakozott ki. [...] Hat évvel halála után, akkor sirattam el először anyámat...”42 Az, hogy tényleg tizenkét éves volt-e ekkor Karinthy, és tényleg hat évvel édesanyja halála után történt-e mindez, teljesen mellékes, ahhoz a tudáshoz képest, amit ez a novella szolgáltat nekünk arról, hogyan élte meg a századfordulón egy félárva kamasz édesanyja iránti vágyainak és a valóságnak ezt a brutális összeütközését. Egy már nem a képzeletben, hanem a valóságban eljátszott bújócska végén felkattanó villany megvilágosodásszerűen döbbenti rá, hogy édesanyja nem titkos diplomáciai küldetést teljesít, nemcsak elbújt a szomszéd szobában, hanem meghalt. A gyermek pedig nem képes többé közönyös hangja mögé rejteni elfojtott vágyait. A valóság mindig szétzúzhatja vágyainkat, és amikor az elfojtott felszínre tör, a csukló hangú nevetésből is hosszú, éles bőgés bontakozhat ki. Ahogy a gyermeknek lelki egyensúlya 42 Karinthy Frigyes: Anyám. In: Uö: Elbeszélések III. Hasműtét - Nevető betegek. Akkord, Budapest, fenntartása érdekében szüksége volt arra a kultuszra, ami lelke és képzelete mélyéről magától indult meg anyja halálakor,43 úgy volt szüksége erre a fájdalmas megvilágosodásra annak a felnőttnek, aki majd a gyermekből lesz. De ez még csak Frigyes Ernő története. József Ármin, vagy ahogy felnőtt korában Franciaországban hívják majd, Joseph Armand története egészen más, ugyanakkor erről jóval kevesebbet tudunk. Amit tudunk, azt is bátyjának gyermekkori naplójából tudjuk, és ez óhatatlanul az Uncle Joe sorsát meghatározó eseményeknek a Frigyes értelmezéseivel kibogozhatalanul összekeveredett sűrű leírása. Az biztos, hogy 1898 karácsonyától 1899 februárjáig arról szól a körülötte dúló küzdelem, hogy vérszerinti apja, özv. id. Karinthi József Ganz gyári hivatalnok fogja-e felnevelni Budapesten vagy Engel Józsefné sz. Engel Heléna, bécsi - valószínűleg - kereskedő neje férjével egyetemben. Ekkor már elmúlt hatéves, de mint szeptember végi születésű gyermek, nem jár még iskolába. A küzdelem egyik tétje, hogy hol fogják beíratni Józsefet az első elemibe. Szalay Károly, valamint Czeizel és Erős szerint nincs akadálya annak, hogy Bécsben kezdje meg tanulmányait, hiszen anyja halála után közvetlenül évekig Helén néninél élt Bécsben, és ezért a német nyelv lett az anyanyelve. A február elsejei bejegyzésnél a Cerlin nénivel történt összeveszésnél hagytuk félbe a naplóból kihámozható események történetének elbeszélését. 2-án, amikor a 2007. 292-294. old. 43 Uo. 505. old. 148
