Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában
letve 9,66 százalék). Legmagasabb volt az arányuk azonban az építészeknél és a mérnököknél - ezeknek 16,43 százaléka evangélikus volt (a szorzó: 2,59). 1900-ban a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal a népszámlálás anyagának feldolgozásaiból a foglalkozási viszonyokat, köztük a foglalkozás felekezetek szerinti vizsgálatát sajnos kihagyta, és már csak az országos statisztika közölt adatokat Budapestre vonatkozóan is a foglalkozási viszonyokról.61 Országosan is csak foglalkozás és műveltség, valamint anyanyelv viszonyát elemezték. Csak 1910-re vonatkozóan elemezték felekezet és foglalkozás kapcsolatát országos viszonylatban is.62 A törvényhatóságokról közölt adatok sorában a budapestire vonatkozók tanulságosak az 1891 óta lezajlott fejlődésre nézve, mivel azonban ez csak a foglalkozási főcsoportokat mutatta be, viszonylag általánosak maradnak. Érdekes azonban az, hogy eltérve a korábban Budapesten használt kategóriarendszertől, az egyes ágakban aktív önállók, hivatalnokok (azaz az iparban stb. dolgozó szakszemélyzetnek) és segédszemélyzet adatait adták meg. (Megint a férfiak adatait vesszük alapul.) Ezek szerint 1910-ben az evangélikusok 52,38 százaléka (és a reformátusok 48,95 százaléka) az iparban dolgozott - szemben az összes kereső férfinak 51,55 százalékával.63 A számok azt is mutatják, hogy e szektor kicsit nagyobb része61 A határidő megváltoztatása miatt. Lásd: Körösi—Thirring 1903. Előszó; Körösi—Thirring, 1905.138. old. Lásd: 59. tábla, 98*-109*. 62 Statisztikai Közlemények 56. k. 5. és 6. tábla. Foglalkozási főcsoportok és legfontosabb alcsoportok anyanyelv és vallás szerint, törvényhatóságonként, valamint 11. tábla. sedése az evangélikusoknál az önállók (6,30 százalék) és az ipari magánhivatalnokok (4,79 százalék) náluk magasabb kvótája miatt alakult így. Az ipari segéderő azonban kevesebb volt, mint az összes férfi keresők között - hasonlóan a később ezeknek egy részét képező napszámosok és munkások. Fordítva, az összes az iparban dolgozó férfinak 5,08 százaléka volt evangélikus (kicsit kevesebb, mint az 5,13 százalékos lakossági átlag), viszont a magánhivatalnokok 5,84 százalékát és az önállók 5,31 százalékát adták. Még magasabb volt az arányuk a közlekedésügy hivatalnokai között (8,19 százalék); a közszolgálatban és a szabadfoglalkozásokban 6,65 százalékkal szerepeltek.64 Iparban, kereskedelemben és közlekedésben 1910-ben az összes férfi 76,44 százaléka dolgozott. Az evangélikusoknál ez az arány kicsit alacsonyabb maradt, összesen 72,89 százalékot tett ki, mert a kereskedelemben és közlekedésben dolgozók náluk kevésbé voltak jelentősek. Ezzel szemben a szabad foglalkozások és a közszolgálat szerepe meghatározóbb volt. Miközben a budapesti férfiak 10,07 százaléka innen szerezte a jövedelmét, az evangélikusok aránya 13,01 százalékot tett ki. A katonaság és cselédek pedig kb. ugyanolyan arányban voltak közöttük, mint az összlakosságban. Összességében azt mondhatjuk, hogy a budapesti evangélikusok összetétele erősen Közszolgálati ágak és szabad foglalkozásokba tartozó értelmiségi keresők főcsoportjai, anyanyelv és vallás szerint, törvényhatóságonként. 63 Statisztikai Közlemények 65. k. 5. és 6. tábla. Itt is csak a férfi keresők adatait vettük alapul. 64 Uo. 10-12. tábla. 129
