Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában

különbözött az országostól. Budapest, mint a magyarországi iparosodás központja és a legtöbb központi funkciót egyesítő magyar- országi város, általában is az országostól je­lentősen eltérő foglalkozási struktúrával bírt. Országos átlagban az evangélikusoknak csak 36,39 százaléka szerezte a jövedelmét a nem mezőgazdasági ágakból - ez majdnem ugyanannyi volt, mint a nem mezőgazdaság­ban dolgozók aránya az összes lakosságon belül (36,94 százalék).65 A 63,07 százalék mezőgazdasági keresőn belül 28% volt me­zőgazdasági munkás, illetve cseléd, további 19 százalék 5 hold alatti kisparcellán gaz­dálkodott. Ezek az emberek még az összes evangélikus között is 17 százalékot, illetve 12 százalékot tettek ki. 12 százalék, illetve 20 százalékos volt az 5-10, illetve a 10-50 holddal gazdálkodók aránya. Köztük, vala­mint az összes evangélikus között már csak az 1,15 százalékot kitevő 50-100 holdas bir­tokosok között arányuk túl is haladta lakos­sági arányukat. A szőkébb értelemben vett iparban az evangélikus férfiaknak csak 21,06 százaléka dolgozott, ami viszont or­szágosan is magasabb volt, mint az összla­kosságon belüli átlag (18,87 százalék). Bu­dapesthez hasonlóan ezek közül többen vol­tak önálló iparosok, főleg pedig ipari tisztvi­selők, mint az összlakosság körében. Az or­szágosan 3,32 százalékot kitevő értelmiségi foglalkozásúak között 3,75 százalék dolgo­zott, így a szektoron belül is enyhén túl vol­tak reprezentálva (8,13 százalék). A számok indikátorszerűen mutatják, mennyire kü­lönbözött a budapesti élet tapasztalata at­tól, ami a magyarországi evangélikusság éle­tét másutt jellemezte, illetve amivel az oda bevándorló evangélikusok nagy része fel­nőtt. 65 Statisztikai Közlemények 65.5. és 6. tábla alapján. 130

Next

/
Thumbnails
Contents