Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában

Kálvin tér

BFL képeslapgyűjtemény

„... templomukat a Kálvin téren csak 1830-ban avathatták fel. ”

fa- és fémiparban, valamint a műszeriparban. Különösen a gépiparban (12,93 százalék, szorzó: 2,03), a bronzműveseknél (14,94 százalék, szorzó: 2,35) és fémöntőknél (17,65 százalék, szorzó: 2,78). Szintén magas az arányuk a kovácsok és lakatosok között. A légszeszgyárban és a kémiai iparban is 10 százalékkal voltak az összlakosságon belüli arányuk felett. A közlekedésügyben körülbelül arányosan voltak képviselve. A postánál és a távir- dában a részesedésük 10,31 százalékot tett ki. A bankokban is kicsit több evangélikus dolgozott (9,26 százalék), mint az összes kereső között (a szorzó: 1,46). A szellemi szolgáltatásokban az evangélikusok 8,66 százalékkal voltak képviselve. Különösen magasan alakult az arányuk a megyei hivatalnokok (11,83 százalék, szorzó: 1,83), és viszonylag magasan a városi hivatalnokok között is (9,04 százalék, szorzó: 1,42). Az átlag felé fejlődött azonban 1870 óta az ügyvédeknél (6,59 százalék, szorzó: 1,04). Viszonylag sok evangélikus orvosként vagy tanárként dolgozott (8,26 százalék il128